Szilágyi Ferenc: Természet oeconomiája (Sátoraljaújhely, 1989)

II. Rész: Az emberi nemzet lételének céljairól

volna, azt nekem nehéz nem kétleni. Ha pedig van, úgy a Föld kerengősének revoluciót kell szenvedni.

Az emberiség élte tehát még négyszázezer esztendeig fogna tartani; s ez az idő alkalmasint elégséges lesz kifejteni a Földben lévő matériát.

6.

Az emberek belső előmenetele

Virítani - érni - hervadni - ez az a három állapot, melyen a Természet végigvezeti minden valóságait, amint azt (I. R. 3. §) már láttunk. Az emberiség itt nem tesz kifogást.

Ha egyvégtében sok századoknak elfolyások alatt ugyanazon földmatériából gyülekezik spiritus, úgy ennek nem rosszabbá, hanem mindég jobbá kell lenni. Jobbá pedig úgy lesz, ha feinabbá tétettetik.

A história azt tanítja, hogy a mi eleink sokkal durvább, keményebb konstitúcióúak voltak, mint mi vagyunk. A mi konstitú- ciónk, úgy látszik, erőtlenebbé lesz. De mi ezen látszó erőtlenülés által nem vesztünk, mert elménk annál inkább verfeinoltatik - finomabbá lesz.

Az az idő, melyben lelkeink a magok legfőbb verfeinolásokra - fainságokra - eljutandanak, már ki van számítva. Ki van az is, amidőn az emberiség meg fog érni.

Ezt az időt, természet szerint a fogyás fogja követni. Az emberiség hervadni fog. De (I. R. 11. §) csak a hártya hervad, a lév épen megmarad. A testek elhullanak, lelkeink azt a tökéletességet fogják elérni, mely őket a legnemesebb munkák tévésére tészi alkalmatosokká.

7.

A barbaries és kultúra látszó cseréjéről

Ezt halljuk mindennap: „A világ mindég olyan volt, mint ma, s nem is lesz soha jobb. Századok múlva ismét vadság lesz, ahol kultúra volt. Ez a rendes forgása a természetnek. A kultúra egy szögből más szögbe vándorol s megint újra kezdi, ha majd körül34