Szilágyi Ferenc: Természet oeconomiája (Sátoraljaújhely, 1989)

II. Rész: Az emberi nemzet lételének céljairól

Ha tehát minden kalkulálva vagyon, az is kalkulálva lesz, mennyi spiritust nyújthat a Föld bizonyos idő alatt a levegői tartománynak.

Már, ha a nerveus spiritus a legbecsesbb s legfeinabb spiritus a természetben: nem lehet hinni, hogy ebben a kalkulusban kevés tekintetű dátum légyen.

Kalkulálva lesz tehát, hogy áltajjában mennyi olyas matériával bír a Föld, mely alkalmatos emberi nerveus spiritust adni; - kalkulálva lesz, mennyi idő kívántatik annak csinálására, ha mindenkor ennyi s amannyi millió ember él a Földön.

Ezek szerént ki lesz szabva, meddig tarthat az emberi nem.

5.

Meddig tarthat az emberi nem?

Az animális életnek mechanizmusa, mint szinte a plántáké is, azon melegség által tartatik fel, melyet a Napnak, vagy a Földnek vagy (némely nagy természetvizsgálók újabb tapasztalásaik szerint) az áernek tulajdoníthatunk.

De hogy ez a mechanizmus a melegségnek szükség felett valósága által valamiképpen meg ne nevekedjen, a Természet a nyár és tél cseréjét rendelte.

Ezen rendelés szerint a szükséges meleg minden földi régióval nevekedő mértékben közöltetik.

Az évszakok, amint minden tudja, a földtengelynek a Nap eránt hárántékosan való fekvéséből jőnek. Tudniillik az ekliptika hárántékosan fekszik, s egy szegletben vágja által az Aequatort; mely szegletet asztronómusaink igen bizonyos felszámítással tudnak meghatározni.

De ez a szeglet, amit hasonlóképpen minden tud, mindég kisebb-kisebb lesz. Az ekliptika mindég inkább közelít az egyene- sen-álláshoz, és négyszázezer esztendők múlva eggyé válik az Aequatorral.

Akkor meg fognak szűnni az évszakok; a Természet pulzusverései felakadnak; a Föld - ha szabad úgy szólanom - meghal.

Még semmi okot nem látunk, amely velünk azt hitesse, hogy emiatt a Föld kerengőse a Nap körül felakad. De hogy a földtengely hárántékos fekvésének mozgása mineműségére béfolyása ne

33