Szilágyi Ferenc: Természet oeconomiája (Sátoraljaújhely, 1989)

II. Rész: Az emberi nemzet lételének céljairól

Még sohasem mászta meg egy patak is a hegyet; még sohasem hömpörgött le egy kémény füsti is a ház fedelén.

A kő perpendikuláris intézettel esik le, hanemha valami áll útjában. A kémény füsti perpendikuláris intézettel mégyen felfelé, ha szél nem fúj.

A fában oldalvást mégyen a plánta-lév az ágakba. Bétolatta- tik. Egyenesen menne fel, ha ereje volna a kérget keresztülfúrni.

Be szép a Természet egytörvényűsége! Nagy dolgokat egészen ellenkező erők által viszen véghez; ezáltal tartja rendben a világtesteket. Itt ugyanazt a rendszabást tartotta meg. Az aszcen- zió és nehézségek törvényei tökéletesen ellenkezők egymással; az egyik pozitívum, a másik negatívum. Ez a legfontosabb kalkulusok bázisa lehet, melyeknek rezultátumai talán csak az áer tartományában láthatók.

Mi feloldhatatlan kötelékekkel vagyunk Földhöz köttetve; a nehézségek törvényei alatt állunk. Ez tészen bennünket Földnek lakosaivá. - Az áeri lakosok az aszcenzió törvénye alatt állanak.

A Természet sok tehetségeket szül ezen törvénye által. Mind erre tolakodik, ami magát a spirituoza szubsztanciák közé számíthatja. A legkisebb fűszálban lévő nedv éppenúgy feltolja magát, mint az, amely a legkevélyebb tölgyfában vagyon. - így tolakodik a faluban lakó népség az anyavárosba, így a szűk és setét utcákon lakó pórság a fényes piac felé.

A testek nem mind egyforma súllyal bírnak. Ez okozza, hogy némely szubsztancia hamarább, némely lassúbban aszcendál. Némely plánta hamarább nő fel, némely sokára.

4.

A nerveus spiritus, lehetséges summája kalkulálva vagyon

A Föld az a nagy tárház, melyből a spirituosus fluidumok a levegői tartományba szállíttatnak. Azzal a mechanizmussal készíttetnek ők, melyet életnek fiívunk (I. Rész. 8. §) - A készítés neme különbféle; másképpen esik meg a plántákban, másképpen az állatokban.

De a földmassza nem kimeríthetetlen; az ő tárja nem véghe- tetlen tár.

32