Szilágyi Ferenc: Természet oeconomiája (Sátoraljaújhely, 1989)

I. Rész: Az emberről s holtát követő állapotjáról

Amit a Természet önmaga nem különöztet, azt emberi kezek által különözteti meg. A vízből sót, a mézből méhsert, a gabonából páíyinkát, a földből aranyat - a jobbágyok erszényeikből a Nagyok kincseit különözteti.

Ezek a változások szem előtt feküsznek. Ez látható Ökonómiája a Természetnek. A láthatatlan, úgy lehet hinni, nem ismér másféle törvényt.

Mi most fáradhatatlan észrevételeket teszünk a levegő eránt. A nagy természetvizsgálók már azt sejdítik, hogy az atmoszférának rendes cirkulációja van a Föld körül, olyformán mintegy, mint a vérnek van a szív körül. - Ez nyílt út mindent felfedeznie

+Be sima, be hegyes a szemnek egy brüsszeli tő! - A mikrosz- kópium alatt pedig egy darabos vashegy, elborítva dombokkal, völgyekkel, barlangokkal. A mi érzésünk szerint a levegő egy sima, nedves, egyformájú valami. Volna csak szemünk, hogy láthatnánk ált' rajta, hasonlatlanabb dolgokat látnánk, mint a mik- roszkópium által a tőn. Talán csőket, machinákat, rugótollakat, s külömbféle direkciók szerint erányzott mozdulásokat, más planéták felé tartó kommunikációs lineákat sat. látnánk benne. - A világ szisztémája egy nagy tűzijáték; az égő rakéteket, az égő tűzkari- kákat látjuk; de nem látjuk a karfákat, amelyekre szegezve vannak.

A levegőnek kiváltképpen konstitucionális részeit kell közelebbről ismerni igyekeznünk. A benne lebegő urinosus sórészeket kell nyomoznunk, s azt tapogatnunk, hogy mennyire hatnak az áer változásai körül. Akkor osztán meg lesz fejtve a probléma.

21.

Berekesztés

Mi éppen a határszélen lakunk a föld és a levegő tartományai között. Emiatt oly tudatlanság s bizonytalanság állapotában lebegünk. melyek nem lehetnek nagyobbak.

Valami nevezetes a természetben történik: az mind a levegő tartományában megy véghez.

Ha a levegőbe akarunk felhatni, azonnal egy győzhetetlen vonszás által szólít meg a föld, hogy a szándék vakmerő. Ha a

27