Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István Miskolc történetében

Reisinger kormánybiztos azzal kommentálta, hogy „a proletariátus oly erőre jutott, hogy a törvényhatósági bizottságot, amely eddig cenzuson alapult, eltörölte".104

Vix alezredes 1919. március 20-án jegyzéket adott át Károlyi Mihálynak a nagyhatalmak által jóváhagyott, román demarkációs vonalra vonatkozóan. A Szatmárnémeti - Nagyvárad - Arad régiótól még keletre elhelyezkedő magyar haderőnek a jegyzék értelmében önként, mintegy 100 km mélységben, a Tiszáig kellett volna visszavonulnia. A kiürítendő terület keleti részét román megszállásra jelölték ki, Debrecen - Gyula - Szeged térségére, mint semleges övezetbe pedig benyomult volna a francia haderő. Károlyi Mihály nem fogadta el a Vix-jegyzéket, ugyanakkor végleg bebizonyosodott előtte is, hogy a wilsoni politika kudarcot vallott. Berinkey kabinetje még március 20-án, a késő esti órákban lemondott, a köztársasági elnök pedig egy tisztán szociáldemokrata tagságú kormány felállítását tervezte. Másnap tárgyalások kezdődtek a gyűjtőfogházban, ahol Böhm Vilmos és Landler Jenő a szociáldemokraták nevében megegyezett a KMP vezetőségével a két párt fúziójáról. 1919. március 21-én az újonnan egyesült Magyarországi Szocialista Párt kikiáltotta a tanácsköztársaságot, a proletárdiktatúrát, az államhatalom legfőbb szerveként pedig megalakult a Forradalmi Kormányzótanács.

Miskolcon még aznap, március 21-én összeült a szociáldemokrata és a kommunista párt helyi vezetősége: az országos mintát követve, kimondták az egyesülést és megalakították a miskolci tanácsot. A Kereskedelmi és Iparkamara székházában választották meg a népbiztosokat, a végrehajtó hatalom legfőbb szerveként pedig életre hívták a direktóriumot. A régi tisztviselői gárdával háttérbe szorult Szentpáli István polgármester, aki minden valószínűség szerint döbbenten szemlélte az eseményeket: a középületek, posták, telefonközpontok megszállását, a bankok zárolását, a forradalmi törvényszék felállítását, majd működését. Neve akkor került újra a döntéshozók közé, amikor 1919. május elsején a városi és megyei direktórium együtt ülésezett a korábbi törvényhatóság vezetőségével. Az apropót a cseh offenzíva szolgáltatta, délutánra döntés született a város át>'» B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 1 nt./1919.

86