Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István Miskolc történetében

adásáról és kijelölték a tárgyaló bizottságot. Szentpáli István polgár- mesterként vállalta a város érdekében a küldöttség vezetését. Parlamentertársaival aláírta a csehek feltételeit, amelyek értelmében Miskolcra 1919. május 2-án bevonult az ellenséges haderő, a város élelmiszer és energia ellátását, a magyar nyelvű helyi lapok megjelenését nem gátolva. A megállapodás pontjait annyiban sértette a cseh megszállás, hogy a direktórium tagjait elfogták és a kassai katonai fegy- házba szállították.

A helyreállított polgári városvezetés tiltakozása nyomán Attilio Zincone olasz tábornok táviratozott Kassára s ennek köszönhetően az elhurcoltak egy része már május 10-én visszatérhetett.105 A hadi állapot viszont még hónapokra meghatározta a helyi viszonyokat. Május 20-án visszafoglalta Miskolcot a Vörös Hadsereg, 1919. augusztus 4- én azonban román megszállás következett. Szentpáli István a november 16-ig tartó időszakra úgy emlékezett, hogy a „várost és a megyét oly mértékben fosztották ki a románok, hogy évtizedekre lesz szükség, amíg ismét helyre tudunk állni".106 A Forradalmi Kormányzótanács és a tanácsköztársaság már korábban - 1919. augusztus elsején - megbukott, Friedrich István ideiglenes kormányának 3886/1919. számú rendelete pedig visszaállította az 1918. évi októberi forradalom előtti közigazgatás szervezetét.

Miskolc város törvényhatósági bizottsága egyévnyi szünet után, 1920. február 5-én ült össze újra. Szentpáli István polgármester felett nem múltak el nyomtalanul a megpróbáltatások, hivatali teendőit változatlanul ellátta, a nyári szabadságát viszont betegségeinek kezeltetésére kellett fordítania. Miskolc élén óriási feladatok vártak a betegeskedő polgármesterre. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés nyomán a Felvidékről számos közhivatal (erdőigazgatóság, kerületi rendőrkapitányság, postaigazgatóság, bányakapitányság) és tisztviselők tömege települt át Miskolcra. Kassa elvesztésével Felső-Magyarország központja lett a borsodi megyeszékhely. Ennek megfelelően ült össze a város törvényhatósági bizottsága 1921. szeptember 30-án. A meghívó szerint 18 napirendi kérdésben kellett dön><* Dobrossy I. 1998. 177-186. p.

11)6 Idézi: Dobrossy I. 1998. 192. p.

87