Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
alakult és egyre erősödött a hivatalos hatalmi rend mögött egy második hatalom, melyet a szovjet-orosz hadifogságból feladattal hazaérkező kommunisták szerveztek. Gazdasági konszolidáció nélkül, a nyomorgó lakosság köreiben jelentős eredményeket ért el a demagógia: szegénység idején egyszerű a gazdagok, tőkések, polgárok ellen agitálni. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzat sorsa a Károlyi-párt (hivatalosan: Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt) koalíciós partnerének, a Szociáldemokrata Pártnak az állásfoglalásán múlik. Károlyi Mihály ekkor már - mint ideiglenes államfő -, a köztársaság elnökeként politizált, a kormányt pedig Berinkey Dénes miniszterelnök vezette. Egyértelmű volt, hogy a propaganda ellen muszáj lépéseket tenni, de Kun Béláék népszerűsége miatt nehezen lehetett kiszámítani az esetleges intézkedések társadalmi, politikai hatásait. A KMP vezetőit felemás megoldásként, 1919. február 21-én letartóztatták. A Szociáldemokrata Pártban ugyanakkor egyre inkább elszigetelődött a polgári tényező, Garami Ernő, Peidl Gyula és Buchinger Manó ellenvetéseit figyelmen kívül hagyva, a párt többsége a kommunisták felé orientálódott. 1919. február 15-én tették közzé a XVI. és XVII. néptörvényt a régi közigazgatási apparátust felváltó, községi és városi néptanácsok felállításáról. Reisinger Ferenc kormánybiztos vezetésével alakult meg 1919. március 8-án a miskolci néptanács, melynek hivatalból tagja maradt a korábbi közigazgatás néhány tisztviselője, így Szentpáli polgármester is, aki visszafogott hangnemű üdvözlő beszédében fejezte ki reményét, hogy „az eddigi szoros összetartás, mely őket oly szorosra fűzte, ezután még erősebb lesz. Ezután a város ügyei fölött a nép fog dönteni. Minden tagját ismeri a néptanácsnak, így a legnagyobb reménnyel és bizalommal néz annak működése elé".103 Vasesztergályos, MÁV alkalmazott, építő munkás és kisiparos egyaránt akadt a néptanács választott tagságában. A demokrata Szentpáli személyesen ismerte az egyszerű kétkezi munkásokat, ő maga viszont már csupán hivatalból volt tagja az új hatalmi szervnek. Látnia kellett, hogy az általa olyannyira elutasított pártszempontok minden másnál meghatározóbb tényezővé válnak. A néptanács létrejöttét 1111 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 3 nt./1919. 85
