Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága
ván teljesen megszűnt a gépek vásárlása, a másik oldalon azok a gazdák, akik adósai voltak a Fried-gyámak, képtelenek voltak fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni." A Fried-gépgyár és vasöntöde, amely egyben a „Benz" automobil és motorgyár képviselősége és raktára is volt, mielőtt megünnepelhette volna fennállásának 20. évfordulóját, feliratkozott arra a hosszú listára, amelyen Miskolcon is számon tartották a világgazdasági válság „áldozatait". DEICHSEL ADOLF SODRONY- ÉS DRÓTKÖTÉLGYÁRA (1911) 1911-ben a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége Koós Soma elnökkel és Szilágyi Miklós gépgyárossal az élen az akkori poroszországi Zabrze (a két háború közötti Hindenburg) nevű településen felkereste a Deichsel-cég anyadrótgyárát. Az akkori lengyel-orosz Sosnovitzban már működött egy leányvállalat, s hasonló üzem Miskolcra telepítését tervezték. Ez része volt annak az elképzelésnek, amely a Sajó tervezett kikötője környékén kívánta kiépíteni Miskolc-gyárvárost. Az elnevezés akkor (is) szokatlannak tűnt, de a XIX. század végétől a Zsolcai kapu térségében, majd a XX. század első évtizedétől a Gömöri pályaudvar környékén egymás után települtek a különféle műhelyek, üzemek és gyárak (vagy akkor inkább még „gyárkezdeményezések"). Helyes volt tehát az a gondolat, amely nemzetközi kapcsolatokra építő gyárat itt kívánt üzemeltetni. (Ekkor még senki nem gondolhatott a világháború kitörésére, a trianoni döntésre és következményeire, az 1920-as évek végén robbanó gazdasági válságra, de legfőképpen arra nem, hogy a Sajó hajózhatóvá tétele csupán szép álom marad.) 1911 nyarán Deichsel Adolf (1889-1936) Miskolcra látogatott és a polgármesterrel aláírták a szerződést, amely szerint a gyáros a Sajó melletti Martin tagbirtokon, saját műszaki alkalmazottjaival felépítheti az acélsodrony és drótgyárat. A beüzemelésre 1913-ban került sor, s kezdetben száz, később lényegesen több munkásnak kellett munkát biztosítania. A gyár alighogy megkezdte működését kitört a háború, majd ezt követően az alapanyagok beszerzése és a késztermék értékesítése előtt lezárultak az országhatárok. 1921-ben még a 143
