Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)

Szentpáli István jogban élő és falakban álló munkássága

gazdasági gépeket állított elő, így érthető, hogy az 1920-as évek közepén Nyíregyházán, Tiszafüreden és Mezőkövesden is működtetett géplerakatokat.

Egy műhely, üzem vagy gyár jelentőségét, nagyságát abban lehet kifejezni, hogy mennyi nyersanyagot használ, milyen az energia- fogyasztása, mennyi a kapacitása, azaz késztermék előállító képessége, s hány munkást foglalkoztat. A gyár a trianoni határok megvonásáig öntödei kokszot és kovácsszenet Morvaországból szállított (évente 450 q-t, illetve 200 q-t), a faszenet (évente 200 q-t) Csehországból, még a nyersvasat (évi 300 q-t) Németországból szerezte be. Ezekből nagyobb mennyiségben vásárolt magyar nyersanyagot is.

A gyár öntödéjének teljesítőképessége ötezer mázsa volt. Átlagosan évenként 250 db szecskavágót, 20 db szalmakazlazót, 250 db borsajtót és 20 db gázlokomobilt, vagyis más munkagépek meghajtására alkalmas gépet állított elő.

A gyárnak saját fejlesztőegysége volt. Ipari kémkedésnek nevezhető az a hír, amelyről 1926-ban a Reggeli Hírlap adott tájékoztatást. 14 darab, munkára kiadott tervrajz tűnt el a gyárból. A tulajdonos erről így számolt be: „Szívógáz magánjáratokat automobilrendszer szerint egész Magyarország területén kizárólag a mi gyárunk gyárt. Négy éven át rengeteg pénzt költöttünk el a kísérletezésre, míg végre a helyes típust eltaláltuk ... megtesszük az illetők ellen a feljelentést a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján."

A gyárban 1926-ban 120 fő, a világgazdasági válság második évében 180 fő dolgozott, tehát a Zsolcai ipartelep nagyobb gyárai, üzemei közé tartozott. 1929-től már itt is jelentkeztek a bérmozgalmak, amelyeket munkáselbocsátások követtek. 1930—1931-től már csak 30-35 munkás maradt, s nem tartott sokáig a vég kifejlődése. 1931-ben bekövetkezett a csőd.

„Talán éppen akkor, amikor a Fried-gyár rohamos fejlődésének útján elérkezett ahhoz az időponthoz, hogy még gyorsabban emelkedjék az ország első gyárai közé, és amikor a Zsolcai kapuban új üzletet nyitottak, bekövetkezett az általános gazdasági pangás, amely legerősebben és legmélyebben éppen a vasipart sebezte meg. A válság egyszerre két oldalról támadta meg a gépgyárat. Amíg a mező- gazdaság siralmas helyzete folytán egyik napról a másikra úgyszól142