Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)
Fehér József: A művelődés korszakai
A Sátoraljaújhelyen született Reichard Piroska költő, színi- kritikus révén rendszeresen hírt kapott a város színházi életéről Miskolc, Budapest, sőt Párizs újság- és könyvolvasó közönsége is. Ez még ma sem nevezhető megszokott eseménynek. Harmadik nagy korszaka a sátoraljaújhelyi művelődéstörténetnek a XIX. század utolsó harmada. A kiegyezést követő, akkor soha véget nem érőnek tűnő "boldog békeidők" nyugodt korszaka kedvezett a szellemi életnek is: az egyházi és világi irodalomnak, a történetírásnak, a közoktatás ügyének, a helyi könyvkiadásnak, sajtónak, folyóiratoknak és nyomdaállításnak, az irodalmi köröknek. Ma egészen hihetetlennek tűnik, ha olvassuk 1905-ből: "Ma Újhelynek, a vármegye hivatalos lapján kívül összesen négy lapja és egy tudományos folyóirata, továbbá egy naptárvállalata /a "Zemplén" képes naptára/ van. Természetesen a piaristáknak külön van iskolai folyóirata, az ú.n. "Értesítő", mely a 70-es évektől fogva közöl pedagógiai és tudományos értekezéseket. S mindezeknek öt helybeli nyomtató intézet áll szolgálatában!" A folyóiratok közül a legnagyobb vállalkozás az "Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez" című havi, majd negyedéves folyóirat volt, mely 1895-1928 között jelent meg Sátoraljaújhelyen. A Dókus Gyula alispán és Dongó Gyárfás Géza megyei főlevéltáros magánkezdeményezésére alapított folyóirat köré csoportosult tudós társaság azt a célt tűzte maga elé, hogy összegyűjti a szétszórtan heverő, a megyére vonatkozó történelmi és földrajzi anyagot egy később megírásra kerülő megyetörténet számára. A lelkes és nagyszabású vállalkozást csak 1914-ben karolta fel a megye törvényhatósági bizottsága, mikor is hivatalos szerkesztő bizottságot nevezett ki a lap élére. Munkatársai voltak többek között: Ambrózy Ágoston, Dongó Gy.Géza, Dókus Gyula, Becske Bálint, id. és ifj. Berecz Károly, Csánky Dezső, Ferenczy Elek, Gulyás József, Mitro- vics Gyula, Matolai Etele, Szinyei Gerzson, Thaly Kálmán, Visegrádi János és más neves szerzők. Az "Adalékok ..." a századforduló időszakára visszatekintve egyedülálló, páratlan vállalkozásként értékelhető, adatgazdagsága révén ma is sokat forgatott, igen jól 66
