Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)
Fehér József: A művelődés korszakai
használható forrás. Gazdag hírlapirodalommal rendelkezett a korabeli Zemplén és a megyeszékhely, Sátoraljaújhely. A vármegye vezető lapja az 1870- ben Boruth Elemér költő, újságíró által alapított Zemplén /elébb: Hegyalja/, mely hetenként kétszer, háromszor jelent meg, tulajdonképpen folyamatosan, 1944-ig. 1919-ben Vörös Hajnal címen a Tanács- köztársaság helyi direktóriumának orgánuma lesz, alcíme szerint a Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártjának Zemplén vármegyei hivatalos lapja. A forradalom bukása után ismét felvette eredeti címét, de a lap irányításában viszonylag sokáig megőr- ■ ződött az elbukott forradalom iránti rokonszenv. Jogutódja 1945- 1950 között a Zempléni Népújság volt, heti egy, néha két alkalommal jelent meg. A szerkesztőség és kiadóhivatal 1950-ben költözött Miskolcra, majd ott beolvadt az Észak-Magyarországba. 1898 és 1947 között jelent meg ugyancsak Sátoraljaújhelyen a Felsőmagyarországi Hírlap, hetenként kétszer. 1919 és 1938 között még két újságot szerkesztettek a megyeszékhelyen, a Zempléni Újságot és a Zemplénvármegyét /közben: Rákócziföldje/. Néhány másik lap /pl. a Sátoralja/ csak néhány évig, ill. rendszertelenebből jelent meg. A napi- és hetilapok mellett jónéhány szaklap, hivatalos közlöny, értesítő, periodika is említést érdemel /pl. a Közművelődés, Gazdasági Értesítő, Népiskolai Tanügy, Színházi Újság, Zempléni Gazda, Zempléni Tanító stb./. A sátoraljaújhelyi irodalmi és művészeti csoportok közül az 1902-ben alakult Kazinczy Kör tevékenysége emelkedett ki, mely a hazai irodalom és művészet pártolását, ismertetését, terjesztését tűzte ki célul Zemplén vármegye területén. Különösen fontosnak tartották a helyi értékek felkutatását és beolvasztását a magyar kultúrába. A közművelődést nemzeti szellemben kívánták előmozdítani; a nagy emberek és történelmünk dicsőséges eseményeinek kultuszát hangsúlyozták, mint nagy tettekre ösztönző példákat. E célok elérése érdekében társas összejöveteleket, ú.n. "szellemfejlesztő eszmecseréket", felolvasásokat, zene- és szavalati estélyeket, műkedvelő színielőadásokat szerveztek és képzőművészeti 67
