Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Kováts Dániel: Az iskolaügy múltjából

által meghatározott irányzatok szabták meg az iskola tartalmi mun­káját is. A gimnáziumban is, de a nem felekezeti fenntartású kereskedelmi iskolában is meghatározó szerephez jutott a vallás-erkölcsi neve­lés. Ez természetesen nem helyi jellegzetesség, egész oktatásügyün­ket ez jellemezte az adott időszakban. A kor ideológiájának másik meghatározója a nemzeti érzés, amely persze a különböző időszakok­ban lehetett haladó hatású, de lehetett a haladás gátja is. A piarista gimnázium történetének egyes szakaszaiban az idealis­ta világnézeti beállítottság ellenére is hangsúlyt kapott a ter­mészettudományok korszerűnek mondható oktatása. Felfogásukban, mód­szereikben általában az élvonalban haladtak; ez magyarázza, hogy a magyar közoktatás első átfogó szabályozása a piarista oktatási ta­pasztalatokra épült. , 1777-ben jelent meg Mária Terézia királyi rendelete, a Ratio Educationis /magyarul: A nevelésnek és a közoktatásnak ügyrendje Magyarországon és kapcsolt tartományaiban/. Ez a szabályzat ha­tározta meg az iskolatípusok szervezeti rendjét és tanítási anya­gát. A középiskola városunkban is az előírások szerint öt osztályos volt, a három grammatikai osztályt két gimnáziumi humánus osztály követte. Deákos iskola volt ez, egyik fő célja a tisztségviselők kinevelése, a latinos műveltség kialakítása. II.József idején is ez a rendelkezés maradt érvényben, a fel­világosult uralkodó az általános tankötelezettséget szorgalmazta, bizonyos mértékben korlátozta a nemesség művelődési előjogait: tandíjat vezetett be a gimnáziumban, ösztöndíjat létesített a sze­gények gyermekei számára. Németesítő törekvéseinek egyik megnyil­vánulása viszont, hogy nem járhatott gimnáziumba, aki nem tudott írni és olvasni németül. 1806-ban I.Ferenc adta ki a II. Ratio Educationis-t. Az elemi 48

Next

/
Thumbnails
Contents