Csorba Csaba: Sátoraljaújhely 1261-1986 (Sátoraljaújhely, 1986)

Kováts Dániel: Az iskolaügy múltjából

iskola III. osztályából a gimnázium első osztálya lett, így alakult ki a hatosztályos középiskola Sátoraljaújhelyen is. A magyar nyelv mind a hat osztályban kötelező volt, a magyar nyelven való oktatás az alsó négyben. A német csak rendkívüli tárgy volt.

A szabadságharc bukása után viszont a nemzeti elnyomatás egyik eszköze lett az 1849-ben Bécsben kiadott közoktatási Rendelet /Entwurf zur Organisation der Gimnasien und Realschulen in Oesterreich/. Egybeolvasztották a hatosztályos gimnáziumot és a kétéves akadémiát: így alakult ki a 8 osztályos, 12 tanerős főgimnázium. A sátoraljaújhelyi iskola 6 tanerős, 4 osztályos algimnázium lett ekkor, amelynek kisebb fokú műveltséganyaga volt, de alapot kellett adni azoknak, akik tovább kívántak tanulni. Újítást jelentett, hogy az osztálytani tás helyett a szakrendszerű oktatást szorgalmazták.

A kiegyezés után, Eötvös József kezdeményezésére az iskolák állami ellenőrzése erősödött. Az újra hat osztályossá növekedő /1868/ újhelyi iskolába ekkor nevezték ki az első világi tanárokat, s ettől kezdve egészen az államosításig /1948/ mindig volt öt-hat világi tanár is a kegyesrendiek mellett.

Az első magyar középiskolai törvényt 1883-ban alkotta meg az országgyűlés Trefort Ágoston miniszter /a sátoraljaújhelyi gimnázium egykori növendéke!/ előterjesztésére. A szakrendszer szerinti oktatás ekkor vált véglegesen alapkövetelménnyé, a középiskolákat két csoportra osztotta: gimnáziumra és reáliskolára. Ennek nyomán épült ki Sátoraljaújhelyen a nyolcosztályos főgimnázium, amely 1897-ben kapta meg véglegesen a nyilvánosság és az érettségi vizsga tartásának jogát.

Az 1918-19-es forradalmak kapcsán két helyi kezdeményezésről kell említést tennünk. Az egyik a sátoraljaújhelyi munkástanács 1918. december 13-i ülésén hozott határozata, amelyben követelte, hogy "a forradalmi idők szellemének megfelelően a helybeli főgimnázium a

49