Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
Termékek, mértékek, értékek a sokadalomban
90 pénz, ill. 75 pénz.511 Amilyen bőröket készített a varga (kos, cap, kecske), olyan bőrből készültek a félsinges csizmák. 2 esztendős, aztán 6, 10 és 12 esztendős „férfi gyermek” után a következő a férfi méret volt. Az ára 18—54 pénz között változott. Az asszony embernek való szattyánbőr (kecske) csizma 70 pénz volt. A másod- és harmadrendű 60, ill. 45 pénzbe került. Ha a gazda maga adta a kikészített bőrt, a csizmadia akkor is adta a talpbőrt és munkadíját, ilyenkor a csizma 50 pénzbe került. A sárga és vörös kordovány mellett készült karmazsin bőrcsizma is, s a pár csizmát „bokor”-nak nevezték.50 51 52 Az 1684-ből fennmaradt csizmadiaárszabás közel negyedszáz árat, s ugyanennyi termék, ill. árufélét jelöl. 1684-ből maradt fenn a szűcsök árszabása.53 A szűcs leggyakrabban irhának nevezett, kikészített báránybőrből dolgozott. Lényege a szőrmés, bársonyos felület volt, színe leggyakrabban fehér. Az árszabás szerint cifra, avagy cifrázás nélküli ködmönt készítettek belőle, ami 15 éves inasnak 2 frt. 40 pénz, asszonynak 1 frt. 12 pénz, de a „felettébb cifrázott” 2 forint volt. A férfiembernek mente készült rókabőrrel bélelve, s ez 1 frt.-ba került. Asszonynak való rókabőrös kis mente 80 pénz volt. A szűcs készített nyuszttal bélelt süveget, nyest süveget, s irhát készítettek — a nyesten kívül — a vidra és a farkas bőréből is. Egy-egy állat bőrének a „csáválása” 18—45 pénz között mozgott, a bőr nagyságának függvényeként.54 * A XVII. századból a szűrszabók mestersége volt a negyedik, amelynek az árszabása, céhlimitációja fennmaradt.35 A szűrszabók durva posztóból készítettek köpenyszerű, felső ruhadarabot.56 A posztó pedig kártolt 50 A csizma méretét singben adták meg, tehát az „egy singes” csizma került ennyibe és ennyibe. A bőrnél használt sing megfelelt a textilféléknél használt rőfnck. A miskolci rőf 78 cm volt, tehát egy csizmához ennyit számítottak, de nyilvánvaló, a csizma „hossza”, térd alatti magassága ennél kisebb volt, ha térd alá ért a 40 cm-t nem haladhatta meg. A „hosszú” csizma, tehát a térd fölötti méret köznépi használásáról nem maradtak fenn ábrázolások. A mértékekhez ld. Bogdán I. 1987. 59-60. pp. 51 Karmazsin = kissé kékes árnyalatú élénkpiros kikészített bőr, amely 1458-tól használatos a magyar nyelvben. A magyar szó forrása nem határozható meg. A kelmére és lábbelire egyaránt használatos fogalom a középkori latinból éppúgy származhat, mint amennyire elképzelt az olaszból, vagy németből történt átvétel. Vő.: MTESz. 1970. II. k. 384. p. 52 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. XVI. I. 10. ld. még Flórián M. 1999. 218-219. pp. 33 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501 /b. XVI. I. 10. ld. még Flórián M. 1997. 19-20. pp. 54 Irhához ld. MTESz. 1970. II. k. 232. p. ködmön = a juh gyapjas bőréből készült felsőkabát, amelynek ujjai hosszabbak és rövidebbek is lehettek. Ld. MTESz. 1970. II. k. 603. mente = szintén rövid, premezett felsőkabát. A báránybőr és a rókaprém jól összeegyeztethető volt pl. a női viselctdarabon. Ld. MTESz. 1970. II. k. 891. p. 33 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. XVI. I. 10. p. 5t> MTESz. 1976. III. k. 813. p. 57
