Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
„Felső-piac - Derék-piac - Alsó-piac”. Piacok, vásárok a régi Miskolcon
„Felső-piac — Derék-piac — Alsó-piac”. Piacok, vásárok a régi Miskolcon M iskolc főutcájának története kicsiben a város, Ó-Miskolc és Új-Miskolc története — írta a Sötétkapu környékét feltáró ásatási naplójában 1954-ben Komáromy József.* * 23 Ásatási tapasztalataiból megírta a „Széchenyi utca regénye” című jegyzetét. Ebben olvassuk, hogy Miskolc főutcájának neve az időszámítás kezdete előtti évszázadtól az azt követő XIII. századig a „vizekhez vezető nagy út” volt. A XIII. században a Miskolcnak nevet adó nemzetség az út középső részét már piacként használta. A piac neve a királyi oklevelekben 1460— 1480 között theatrum elnevezéssel maradt fenn. A theatrum megnevezés egyértelműen az utca piacjellegére utal, s ezt a piacot a középkori oklevelek bizonysága szerint értékes házak, telkek sora övezte. Az új Miskolc monográfiában olvassuk, hogy „a városnak egy igazi utcája volt, a piac vagy főutca, ez a széles, a piacoknak és az élet egyéb történéseinek helyt adó, a Szinva folyásával párhuzamosan haladó utca, s ennek folytatásaként vezettek ki a városból a kisebb utcák, a főutca kiszélesedésével jött létre a mészárszékek sora, s innen vezetett (a telkek között, valószínűleg egy telek hosszúságban) a Szinva egyik malmához is utcácska.”24 A theatrumnak nevezett középkori piactér a mai Sötétkapu északi és déli oldalát is magába foglalva kb. tízezer négyzetméter nagyságú volt. Déli határát a Szinva vonala, északi határát a tapolcai bencés apátság háza jelentette (helyén ma a Pannónia Szálloda áll). A termelvényeiket piacra szállítók között olvasunk a tapolcai bencés apátság szolgálóiról, akik a Hejő patak vizét felhasználva kertészkedtek, s épületeik feldúlásáig a XVI. század első harmadának végéig itt értékesítették áruikat. Egykori kúriájuk így nemcsak az átutazó vendégeket szolgálta, hanem kereskedelmi funkciót is betöltött. A piac áruellátására utalnak a szomszédos 23 KomáromyJ. 1955. 18—21. pp. 23 Gyulai É. 1996. 202-203. pp. 29
