Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza tér napi és mai gondjai, megoldást kívánó problémái

A%_ egykori lacipecsenyések helyén állófedett elárusítósor, 2000

ban foglalták össze: „1998 tavaszán Miskolc város Önkormányzatának döntése alapján a Közterület- és Piacfelügyelőség megbízást adott a Búza téri piac rekonstrukciós tanulmánytervének elkészítésére. A döntés azt követően történt, hogy kitelepült a nagybani piac, s létrehozták a Közterület- és Piacfelügyelőséget. A közgyűlési döntés szerint a város számára továbbra is fontos, hogy a Búza tér továbbra is napi élelmiszer és virágpiacként működjön. Ehhez a feltételek nem adottak, a mely következik a túlzsúfoltságból, az elavult és esztétikailag sem elfogadható vásárlási körülményekből, a piac közterület jellegéből. Közrendvédelmi, köztisztasági szempontból a Búza téri piac a város egyik legfertőzöttebb pontja”. A piaci közlekedés kaotikus, amely összefügg azzal, hogy a térnek nincsenek határai. Az egymást követő, de egymással „köszönő viszonyban” sem lévő beavatkozások eredményeként a piac elveszítette egykor volt arculatát. (Még az olyan színvonalas megoldások, mint pl. a virágpiac túlnyúlnak a jogi telekhatáron.) A piac legnagyobb - s minden esetben figyelembe veendő - értékét a vásárcsarnok jelenti, amely mind telepítésével, mind pedig építészeti színvonalát tekintve megmutatja a továbblépés lehetséges irányát. Különös értéket jelent az, hogy az épület egésze alá van

215