Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)

Székvárosunkban néhány helyen ki van ugyan ragasztva egy kis, néhány centiméteres orosz-magyar szövegű hirdetmény, a városparancsnok 2. számú parancsa, amely az orosz és a magyar pengő árfolyamát 1:1 arányban állapítja meg, s amely szerint a Vörös Hadsereg bejövetelekor érvényes árak maradnak érvényben, amelyek áthágása árdrágítás, azonban ezt a közönség nem veszi figyelembe és az orosz katonák sem, akik könnyen fizetik túl az árakat.”26" Az áruhiány, a pénzbőség halladanul gyorsan gerjesztette az inflációt, s egy év elteltével a kamara főtitkára már katasztrofálisnak minősítette Miskolc és térsége helyzetét. (A Felvidéki Népszava 1945 októberétől 1946 augusztusáig, az új pénznem, a forint bevezetéséig 15 alkalommal foglalkozott a miskolci piacok, főleg a Búza tér áruellátásával, valamint az árak alakulásával. Az ezt követő évben, 1946. augusztus 1., 1947. július 19. között pedig ugyanez a téma közel negyedszáz alkalommal jelent meg a miskolci napilapok hasábjain.* 261 A kamarai jelentés azt kérte a közellátásügyi minisztertől, hogy a város piaci ellátásának rendkívül súlyos helyzetére tekintettel „deklarálja a miskolci piac elvi fontosságát.” Ez azt jelenti, hogy „a közellátás irányításával foglalkozó minden tényezőnek tudomásul kell venni a miskolci piac kulcspozícióját és azt, hogy annak jelentősége közvetlenül Nagy- Budapest után jön és sok vonatkozásban megközelíti azt. A lakosság azonos összetétele és piacaik jelentősége folytán Miskolcnak — a főtitkár véleménye szerint — minden téren ugyanazokban a juttatásokban és kedvezményekben kell részesülnie, mint Nagy-Budapest fogyasztóinak.”262

* * *

Az 1949—1950 között részben megvalósult, a főépületre és a két melléképületre kiterjedő felújítás, a kereskedelem, s piaci áruértékesítés normalizálódása lehetővé tette az új vásári és piaci szabályzat elfogadását, amely a termékek, az árusítási formák felsorolása mellett elsődlegesen a bevételeket szolgálta, tehát a helypénzszedésre vonatkozik.261 A szabályzat kitér az állatok után és darabonként fizetendő helypénzre, megkülönböztetve az országos és hetivásárokat a napi piacoktól. A díjtételek az igásállatokra, a házi haszonállatokra és az erdei vadakra egyaránt kiterjed“» B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 241/1945.

261 Kluger L.-né, ^966. 118. p.

“2 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 9.319/1946.

261 B.-A.-Z. m. Lt XXI. 508. 605/1946. valamint XXI. 502/a. 274. kgy/1949.

184