Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
Piac, vásár, sokadalom és több évszázados „kelléktára”
Piac, vásár, sokadalom és több évszázados „kelléktára” A történettudományhoz hasonlóan a néprajztudománynak is kedvenc témája, kifogyhatatlan forrása az anyagi és szellemi javak cseréjének, hagyományokat megtartó, éltető és átörökítő színtere: a mezővárosi, vagy nagyvárosi sokadalom, amely éppúgy lehetett heti piac, mint országos vásár. Egy-egy település monográfiájában (legyen az falu, vagy város) ez a téma minden esetben fontos helyet kap, de önálló kutatási terület is, amelyet a könyvtárnyi szakirodalom bizonyít. A magyar nyelv történed-etimológiai szótára szerint piac szavunk 1372-ben fordul elő első ízben, s az eltelt évszázadok során többféle tartalmat is kapott. Sík terület, tér, várudvar, vásártér, utca, nyilvánosság, valamilyen fogyasztó terület értelemben való megjelenése, előfordulása napjainkban sem szorul különösebb magyarázatra.1 Miskolc középkori piactere, az egykori Alsó-Papszer (ma: Rákóczi F. u.) és Czikó (ma: Kossuth L. u.) utcák közötti térség valóban sík, csak a Szinva által átmetszett vásártér volt, amely a XVIII. század utolsó harmadától kezdett szűkülni a beépítések következményeként. A központi piactól — amely Derék piac elnevezést kapott — nyugatra a Felső piac (Városház tér), keletre pedig az Alsó piac (Forgó-híd, későbbi Kazinczy—Szemere utcák nyomvonala) alakult ki. A történeti belvárosnak ez a legfontosabb és legforgalmasabb útszakasza a XIX. század 70-es évéig megőrizte Piac utca elnevezését. A Magyar Néprajzi Lexikon piac címszava külön is kiemeli a debreceni Piac utca mellett a miskolci középkori Derék piacból kifejlődő, egyes szakaszait elnevezésében is megkülönböztető Piac utcát.2 A jelentősebb településeken, vagy településközpontokban a hét minden napján tartottak élelmiszerpiacot. Miskolc főutcájára ez volt a jellemző a villamosközlekedés megindulásáig, 1897-ig, de az utcai piachelyeket szabályozó rendele' MTESz. 1976. III. k. 180-181. pp. 2 MNL. 1981. IV. k. 235-238. pp. 11
