Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A piac, a vásár, mint a vendéglátás és szórakozás, az információcsere színtere. (Miskolci különlegességek, legendák, históriák)

nyér- és cipóárusokkal nemcsak itt, hanem másutt is találkozunk. így „a régi három rózsa vendégfogadó és szálloda előtt a fésűsök, szappanosok, nyakkendősök, ezeknek átellemben a gombkötők, könyvkötők a takarék- pénztár épületéig, azon túl a Setét kapuig a perecesek, barna és fehér kenyeret árulók” foglalhattak helyet.171

Az 1895-ben megjelent első miskolci címtár név szerint és címük szerint is felsorolja a különféle mesterségek képviselőit. A pereces és a zsemlyesütő a külön, önálló foglalkozások között már nem szerepel. Viszont megkülönböztették a kenyérsütőket a pékektől, akik egyebek között a perecet, a kiflit és a zsemlét is készítették. Ekkor 13 kenyérsütő és 25 pékműhely, illetve pékség volt Miskolcon.172 Kiemelésre méltó, hogy közülük Hirsfeld Máyer volt a legismertebb, aki 1876—1902 között vezetett üzletet az egykori Kandián (ez az utcaszakasz a mai Csengey G. utca része).173 * A német származású Dirscherl Mihály nagyforgalmú péksége és üzlete a Kossuth utcán működött 1929-ig.1 4 Mündel Fülöp pékségének működésére 1876—1902 között vonatkoznak adatok.175 Steinhof Mór kenyérsütödéje a Szentpáli és Ősz utcák sarkán állt, s 1895-ben alapították. Feljegyezték róla, hogy a legelsők egyike volt, aki Miskolcon a pékipari gépeket meghonosította. Egyben konzervatív mesternek tartották, mert mindvégig megmaradt az ún. magyar kemencénél, s ebben gyártotta speciálisnak nevezhető házi kenyerét. Az 1930-as évek közepén feljegyezték az üzletet vezető Sándor fiáról azt is, hogy „szombati lakodalmi és alkalmi kalácsainak jó hírük van évtizedek óta” 176 Schön Ágoston és fia péküzeme 1896-tól működött a Győri kapuban. Fióküzlete nemcsak helyben, hanem a Vörösmartyn és a Martintelepen is volt már az 1930-as években. Termékeit növényolajjal készítette, s a pékség fel volt szerelve gőzkemencével, szitáló és kiflisodró géppel. Forgalmára abból is lehet következtetni, hogy 12-15 állandó segéddel és szakalkalmazottal dolgoztak.177 A város egyik legmodernebb és legnagyobb üzeme Fógel Bertalan gőzsütödéje volt az Arany János utcán. Az üzemet 1898-ban alapították, s ez 1929-ig működött a korabeli berendezésekkel. A tulajdonos

'7' I IOM HTD. 53. 2674.1.

'72 Sugár!. 1895. 57-59. pp.

m B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ce. 228.

17-t B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Cc. 495.

'75 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Cc. 249.

I7|> Fclsőmagyarország, 1934. II. évf. nov. 18.

177 Fclsőmagyarország, 1934. II. cvf. nov. 14.

119