Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A piac, a vásár, mint a vendéglátás és szórakozás, az információcsere színtere. (Miskolci különlegességek, legendák, históriák)
A piac, a vásár, mint a vendéglátás és szórakozás, az információcsere színtere (Miskolci különlegességek, legendák, históriák) M iskolc nem kevés különlegessége kapcsolódik az egykor jó hangulatú piacokhoz, vásárokhoz. Legtöbb a kenyeresekhez, általánosságban „lisztes mesterségekhez”. Nyíry Dániel 1926- ban megjelent tanulmánya Miskolc város régi, 1678—1711 között készült számadásait dolgozta fel, amelyben témánkhoz kapcsolódóan az alábbi, korai feljegyzéseket olvashatjuk.152 „Tholmacsnak kalács” (1678. júl. 26.), „Generalis uram számára mézeskalács” (1678. dec. 6.), „Ajándékban való kalács, perecz és kenyér” (1679. jún. 4.), „a Basa számára erog. Egyéb kézbeli ajándék: Kalács, Perecz” (1678. dec. 6.). A kenyér előfordul, mint ajándék, máskor mint útravaló, ismét máskor az élelmiszerrel való „ellátmány” legfontosabb része, velejárója. Kenyér készülhetett a város búzájából, illetve városi lisztből, de ha a szükség úgy hozta, a város megvette a kenyeret a sütőasszonyoktól. Egy 1678. dec. 8-i bejegyzés szerint „Leszlije Generális Uram Eő Nagysága is a Táborral be jővén és itt lévén” a házaktól összeszedett kenyerek mellett, a városi tisztviselők négy sütőasszonytól még számos kenyeret vásároltak.153 A feljegyzésből tudjuk, hogy nemcsak sütők, hanem név szerint is ismert sütőasszonyok működtek, s nagy becsben tartották őket a XVII. század végi Miskolcon., Feladataik közé tartozott a pecsenyék, valamint hozott alapanyagból a lepény, a kalács, a kenyér sütése, sőt bizonyos fokig a cukrászkodás is, amely csak jóval később alakult külön iparággá.154 (Miskolcon erre a XIX. század első harmadának végén találunk példát.) A későbbi céhiratokból, főleg levelekből, jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy a sütőmesterség több ágra tagolódott, szakosodott. így voltak kenyér- és cipósütők, külön 152 Nyíry D. 1926. 17-26. 56-67. 77-84. 108-118. pp. 153 Nyíry D. 1926. 81. p. 154 Zscmlcy O. 1940. 67. 127. p. 111
