Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 2. A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1897. évi szakvéleménye

javaslatban a Pecze és a Szinva szabályozásán kí­vül nem találtunk olyan magasabb látkörről tanús­kodó új dolgot, a mely az Adler-Lippay tervezet­ben föl nem található. De hát két nap - a mennyit a nevezett egylet tagjai Miskolczon töltöttek - na­gyon kevés idő ahhoz, hogy itt mindent beható ta­nulmány tárgyává tegyenek s meglepő dolgokat produkáljanak. Mindennek daczára Miskolcz városa köszö­nettel tartozik a nevezett egyletnek, mert a terve­zett egyes részleteire figyelemreméltó megjegyzé­seket és javaslatokat tett. Az egylet jelentésében többek között a követ­kező érdekes pontok foglaltatnak: Miskolcz város mai úthálózata, habár összes­ségében eléggé kedvezőnek tűnik is fel, mégis már a mai kifejlett forgalmi igények tekintetéből is el­kerülhetetlenül megfelelő kibővítést követel. E kívánalomnak egyrészt azzal tehetnek ele­get, hogy a meglevő utak kiszélesíttesenek, más­részt, hogy új közlekedő vonalak nyittassanak. A kiszélesítendő és az újonnan megnyitandó útvonalakra törekedtünk bizonyos normális szé­lességi méreteket megállapítani; ezek - a viszo­nyok folytonos szemmel tartásával - volnának: Az I. rendű főutakra kör- és sugárutakra 24,0 m, a II. rendű főutakra 20,0 m és a többi utakra 16-12 m. Ezeket a méreteket a város helyszínrajzában az általunk tervezett vonalakon mindenütt följegyez­tük. 56

Next

/
Thumbnails
Contents