Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 2. A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1897. évi szakvéleménye

zetet sokban kiegészítendőnek vélik, a több kör- és sugárutat nyitni és az utczákat szélesbiteni ó- hajtják.

A kiszélesítendő és az újonnan megnyitandó utcavonalak a normális szélességi méretek - a viszonyok folytonos szemmel tartásával - volnának: az I. rendű főutakra, kör- és sugárutakra 24,0 m, a II. rendű főutakra 20,0 m és a többi utakra 16-12 m.

A modem városrendezés elsősorban a kör- és sugárirányban haladó forgalomra van figyelemmel, azaz kör- és sugárutakat alkot.

Miskolcz város konfigurácziója olyan szerencse, hogy a város belső részét körülvevő körútnak 3/4 részénél több már mint használható kész út kínálkozik. Az az útvonal, mely a Nagymajor-ut- czától kezdve a Széchenyi- és Király-utczákon és a Vásár-tér mentén a Szeles-utczába kanyarodik, teljesen zárt kört képeznek, ha a Fazekas-utczának a- ránylag rövid útvonala a kellő mértékben széles- bítettnék. Annyira nyilvánvaló és elementárisán meggyőző ennek a szükségessége és a lehetősége is, hogy mindenekelőtt ennek a körútnak teljes kiképzését ajánlják, még pedig úgy, hogy a Fazekas- utcza legalább 24,0 méterre szélesbítessék. ez a körút mindenütt legalább 24,0 m széles legyen, de ahol szélesebb, keskenyíteni nem szabad.

Ez képezi a nyitját az egész szabályozó műveletnek, a város átalakításának, ezért a mostani kedvező alkalmat nem szabad elhalasztani: nagy

52