Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 1. Az 1894. évi szabályozási terv

lasztására. Városunk terjeszkedési iránya határozottan kétfelé konstatálható: ti. a Sajó völgye felé, keleti irányban, és Csaba felé, délkeleti irányban, úgy hogy 1-2 évtized múlva a város középtengelye már körülbelől a Szentpéteri-kapu, Kazinczy- utcza és Szemere-utczákon át képzelt vonalban fog feküdni. Tekintve ezt a körülményt, továbbá azt, hogy a létesítendő közúti vasút a Szelesen át a Kazinczy-utczába fog bekanyarodni; s innen nagyon kevés költséggel fog lehetni egy számyvá- gányt a Szentpéteri-kapu felé vezetni: Legalkalmasabb hely gyanánt vagy a szentpéteri út jobb oldalán fekvő területet, vagy az akasztó-bérczet u- gyanezen út baloldalán kell kijelölnünk azt hogy a kettő közül, melyik alkalmasabb, - próbaásások útján lehetne főleg eldönteni, - mert a hygienikus szempontok a tetemek gyors elporladására száraz és porhanyós altalajt követelnek, mi kavicsos, vagy homokos alsó rétegekben elérhető." (. . .)

X. A később bekövetkező műveletek ismertetése.

A város utczáinak és köztereinek fokozatosan, későbbi időkben végrehajtandó szabályozásának a lehetőségét az eddig előadottak által úgy véljük, már megvilágítottuk, és a későbbi szabályozások haladását a város helyszínrajzán kijelöltük. Ez u- tóbbi csoportból csak egyes legfőbb mozzanatokat vagyunk még bátrak kiemelni.

A rendező pályaudvar és a gömöri pályaudvar közt levő összekötő vágány nem engedi meg,

40