Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 1. Az 1894. évi szabályozási terv

hogy azt több helyen derékszög alatt egyenesen átvágjuk, főleg a közbiztonsági tekintetek miatt, és minden ily átmetszési ponton felüljáró hidat létesíteni - túlságos költséges és czéltalan volna: az új utczák tehát eme vágány két oldalán a vágánnyal párhuzamosan, mint féloldalú utczák fejlődhetnek ki.

A városnak a népkert, rendező pályaudvar Gordon és Szinva közzé eső részét, egész szabályos hosszú egyenes utczákra és terekre osztottuk fel a népkert közvetlen szomszédsága nagyon alkalmasnak mutatkozik arra, hogy nyaraló villatelepek létesüljenek ottan. (. . .) Továbbá idővel a Jókai- és Fazekas-utczák is ki volnának szélesíthetők 12-14 méterre úgy, hogy ezek egyfelől a Szelessel és Király-utczával, másfelől a Nagy-Major-utcza és Városháztérrel kapcsolatban a Széchenyi-ut- czát, körút gyanánt öveznék. (...)

Mindez előadottak után szükségesnek véljük záradékképpen hangsúlyozni, hogy a kisajátítási jog előzetes megszerzése nélkül minden lépés a szabályozás felé csak meddő kísérlet lenne és hogy e jog mellett is kellő sikere úgy lesz a tervezett műveleteknek, ha egyes polgárok nem a privát spekuláczió szempontjából fogják fel a szőnyegen levő kérdést.

Miskolcz, 1894. évi deczember hó.

Lippay Béla s. k. oki. mérnök.

Adler K. s. k. v. főmérnök"

41