Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 1. Az 1894. évi szabályozási terv

város belterületén kívül a háztelkek érintése nélkül el lehetne vezetni, a mi technikai szempontból csakugyan lehetséges volna is, csakhogy sokkal több természeti akadályok legyőzése és a most kontemplált költségeknél aránytalanul nagyobb pénzáldozatok árán, - mert az éjszaki hegyoldalakba folytonosan mély bevágásokat, helyenként átboltozott alagutakat kellene vájni s a bevezető csatorna hossza - a Sajóig 5,5-6 km hosszú lenne, s még így sem lehetne egészen kiküszöbölni egyes épületek kisajátítását.

Tervezhetők továbbá, technikai szempontból kifogás alá nem eső - részleges szabályozások is; de a város lehetséges rendezésére alkalmasabb megoldást nem ismerünk, mint a bemutatott tervszerintit. (. . .)

IX. A temetők kérdése.

A létesítendő köztemetők kérdésére vonatkozólag a következő véleményünket van szerencsénk előadni: A város fekvésére való tekinettel czélszerű 2 különböző helyen azt létesíteni.

Jóllehet a Muszkás-oldalon e czélra már 5 holdnyi terület ki van jelölve, - e helyen annak további kibővítését nem ajánlhatjuk a terrasszirozás költségei miatt.

A másik köztemetőnek a városon kívül, oly helyen kellene feküdnie, a merre a város nem terjeszkedik és a mely fekvésénél fogva megközelíthető bármely pontról, rendes közlekedési utakon s továbbá, a hol a talaj is alkalmas a tetemek elpor39