Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 5. A tervezett megoldások értékelése

Hunyady u. 13. sz. ház Hunyady u. 11. sz. ház Borsószeri ingatlan

14.000. - korona

25.000. - korona 4,772,30 korona

16.000 - korona

50.000 - korona 6,500 - korona

51,800- korona 406,307,66 kor."19

Vörösmarty u. 1. sz. ház Király u. 36. sz. ház

Hunyady u. 9. sz. ház Hunyady u. 5. sz. ház

A város lényegében az 1900-as évekig városszabályozási terv nélkül fejlődött. Ma úgy ítéljük meg, hogy az árvíz utáni szabályozási tevékenységnek ki kellett volna terjedni a város egészére, a területfelhasználási kategóriák mindegyikére. Különösen olyan létesítmények esetében lett volna ez kívánatos, amelyek üzemeltetése, vagy telepítése súlyos zavarokat is okozott. Két példa: a gázgyár üzembe helyezése 1882-ben volt, a Serház utcai gyalogsági laktanyát 1889-ben építették. Mindkettő lakóterületbe ékelődött be, ahol zavaró volt a funkciójuk.

19A jelentés a Bm. Lt. IV. 1906.5759/B.-1927. sz. iratcsomagban. A Belegrád u. 1. sz. alatti malom kisajátítása 1898-ban, 37 ezer forint kártalanítással történt. Vö. Iglói Gyula: A miskolci Belegrád malom. Herman Ottó Múzeum Közleményei 1986. 24. szám, 71-79. p. A korona pénznem kizárólagos bevezetése 1900. január 1-jével történt meg, átszámítása: 1 forint=2 korona. Vö. Bán Péter: Magyar Történelmi Fogalomtár, Bp. 1989. A-K. kötet 270. p.

111