Sándorfi György: Korai helyneveink vizsgálata (Miskolc, 1989)

I. Törzs és népnevek

1. Törzsi nevet viselő helyneveink vizsgálata azt eredményezte, hogy azok nagy valószínűséggel a honfoglalás folyamatában, esetleg röviddel azután keletkeztek,és nem utólagos széttelepítés, vagy széttelepülés eredményeként jöttek létre. Belőlük sem az egységes törzsi, sem a törzsi alcsoporti megtelepedés területét megszerkeszteni nem lehet.

2. A csatlakozott népek helynevei - ha összességükben vizsgáljuk - a törzsi helynevekhez hasonló eloszlást mutatnak. Nagy valószínűséggel állítható tehát, hogy többségük a törzsi helynevekhez hasonló időben és módon keletkezett.

3. A vizsgálat szerint nem valószínű, hogy a Ság helynév népnévi eredetű lenne. A Tárkány helynevek eloszlása viszont arra enged következtetni, hogy nép- vagy törzsnévi eredetű.

4. A törzs- és csatlakozott népeink neveiből keletkezett helységek sűrűbben helyezkednek az i.sz. 1000 táján már meglévő helységeink egy csoportja körül, mint a teljes területre számított átlag.

Vizsgálatom eredménye az alábbi hipotézist támoyatja:

A honfoglaló seregek, vagy egy részük, törzsközi, vegyes törzsállományú seregek lehettek. A honfoglalás folyamatában ezek a seregek megszállva őrséget hagytak azokon a stratégiailag fontos pontokon, ahol már korábban is lehetett vár /őskori, római kori/, vagy ahol - akkor, vagy később - ők maguk építettek várakat. Ezek a megszállt, esetleg megerősített helyek jelentették a honfoglaló seregek "hátországát", ahová az esetleges kudarc esetén visszavonulhattak. A "konszolidáció" folyamán a hátrahagyott őrség tagjai és hozzátartozóik települtek a vár köré.^

Törzs- és népneves helységeink tehát a X. sz. elején keletkeztek, csiráik a honfoglalás idején jöttek létre, később csak szűkebb környezetükben szaporodhattak. Az általuk fedett terület így része annak a térségnek, amelyet a honfoglaló magyarság a honfoglalás után, a X. sz. elején, már birtokolt. /31/a. sz. térkép/.

17