Sándorfi György: Korai helyneveink vizsgálata (Miskolc, 1989)

II. Vezérnevek

II. VEZÉRNEVEK

A vezérnevek forrásértékének a megítélésénél három álláspontra helyezkedhetünk:

1. Kétségbe vonjuk egyrészt azt, hogy minden Árpád-utód nevével egyező helynév X. sz.-i, másrészt azt is, hogy a puszta személyneves helynevek /tehát a többi vezérnév/ már a X. sz- ban bőségesen elborították a Kárpát-medencét. ^

2. Premisszaként állítjuk, hogy minden, a krónikák által említett vezérnévi helynév X. sz.-i eredetű.

3. Mérlegelünk, s bár az arányokat nem ismerjük, számolunk azzal, hogy vezérnevet viselő helységeink egy része eredeti, egy része másodlagos keletkezésű.

A lehetséges megoldást az első és a harmadik pont végiggondolása szolgáltatja. Abban az esetben ugyanis, ha a vizsgált helynevek nem X. sz.-i képződmények és valóban Árpád udvarnoktől, •lutas lovásztól, Tevel és Tas szolgáktól, Oécse szövőtől, stb. 54 kapták a nevüket, akkor keletkezésük esetleges, tehát véletlenszerű volt. Ha térképre rakjuk őket, közöttük értékelhető kapcsolatra nem lelhetünk.

Megfordítva: Ha a térképre felrakott helynevek valamiféle rend szerint csoportosulnak, akkor létrejöttüket nem a véletlen irányította, és ez valószínűsíti a X. sz.-i:, egymástól függő keletkezést.

Arra azonban gondolnunk kell, hogy a vizsgált helynévcsoportok nem miden tagja X. sz.-i, illetve számolnunk kell azzal is /pl. Tormás esetében/, hogy más eredetű helynevek is vannak a vizsgált helynévcsoportban. Ezért, amennyire lehet, igyekeztem elkerülni, hogy egy-egy helynévből vonjak le következtetést. Helynévcsoportokat vetettem össze, minél többet, csökkentve ezzel az esetleges hibás elemek hatását.

Eljárásomat egy példával támasztanám alá: Egy urnában 10 gyöngy van, amelyekből 5 igazgyöngy, 5 pedig hamis. Ha most az urnából 1 db gyöngyöt húzunk ki, akkor nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy igazgyöngyöt tartunk a kezünkben. Ha kettőt, akkor a valószínűség nagyobb. De ha kivesszük mind a 10 darabot,

18