Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

Aktív nyugdíjas évek (1938-1944)

Érezte a többség, hogy a politika ismert alakulásának riasztó fej­leményei közepette, ha lehet, még fokozottabb a szükség Halmay Béla és generációjának valódi hazaszeretetére, a szélsőségektől elzár­kózó, felelős közéleti megnyilvánulásaira, emberi tartására. A Szent István emlékezetét ünneplő 1938. év nyarán az államalapító ereklyé­jét, a Szent Jobbot Miskolcra is elhozta az Aranyvonat. Halmay Béla mondott ünnepi beszédet a július 7-én sorra került díszközgyűlésben. Korábbi szónoklatait rendszerint jellemezte az adott kor retorikájának érzelemteljessége, s ezúttal is sajátos teatralitást adott beszédének a szinte refrénként visszatérő „Hol vagy István király, téged magyar kí­ván" felkiáltás, vagy a „Csonka föld lett első nagy királyuk tejjel— mézzel folyó Kánaánja" és a hasonló, históriát aktualizáló mondatok. Nem hiányzott viszont a konkrét tartalom. A szovjet körülményeket hadifogságban megtapasztalt Halmay Béla hangsúlyozta, hogy István király óta a nyugatról érkező tendenciák vitték előbbre az állami éle­tet, és mennyire visszavetette a fejlődést 1919, amikor „a betlehemi csillag helyett a szovjet csillag ösvényére ment" az ország. A szónok ezúttal is tanúsította átlagon felüli történelmi ismereteit, a szokásos ünnepi közhelyeket mellőzve beszélt a múlt forgatagában eltűnt hu­nok, avarok, besenyők, illetve az államalkotó magyarok és bolgárok eltérő sorsáról, Szent István munkásságának konkrét eredményeiről, a királyi tanács és a fehérvári törvénynap megalapításáról, a várme­gyerendszer és az egyházszervezet kiépítéséről. Elemzése a helytör­ténet mélységéig hatolt, hangsúlyozta, hogy „első királyunk az új egyházait látogató kőrútján feleségével együtt itt járt s hadaival vá­rosunk mellett, Zsolca alatt verte le a hatalma ellen törő besenyőket. Miskolc város története a nagy király életével és tanításaival egybe van forrva. Az Avas hegy oldaláról városunkat uraló műemlék Szent István székesegyházának épült a XV. században. Városunk hivatalos pecsétje és czímere századokon át és ma is Szent István képmását vi­seli". Beszédének igazi értékét a kirekesztőén nemzeti, és a keresz­ténységet annak valódi tartalmától idegen erőszakossággal propagáló szélsőség kritikájaként megfogalmazott tézisei adták. Mondandójába beleszőtte, hogy az államalapító uralkodónk ünneplésével eltűntek 47

Next

/
Thumbnails
Contents