Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

Aktív nyugdíjas évek (1938-1944)

„itt a politikai és társadalmi ellentétek, a Szent Jobb fénye szeretetek békességet, testvéries megértést hintett a telkekre, s nagy, szép, ragyogó táborba gyűjtötte őket annak az Igének a jegyében, amelynek ma is Szent István, a nagy törvényhozó király a lélektartó pásztora... Megértette népével azt, hogy többnyelvű nemzet is lehet boldog, ha minden nyelv külön tudja azt, hogy egy nemzetet dicsér. Ezért hirdette, hogy az egynyelvű és egy szokású ország gyenge és törékeny... Lehetünk mi hit és foglalkozás szerint sokfélék, de ma a modem társadalmi és politikai áramlatok sodrában jobban van szükségünk, mint valaha arra, hogy legyenek egyesítő, egységesítő eszmék, ideáljaink, melyeket nem vehetünk, csak a mi magyar históriánkból".94

Halmay Béla szerepvállalása nem korlátozódott az ünnepi alkalmakra. Szívügye volt Miskolc idegenforgalmi vonzerejének fokozása, ezért különösen értékelte, hogy a Tapolca Gyógyfürdő Részvénytársaság 1938. augusztus 4-i közgyűlése igazgatósági tagjává választotta.95 Hasonlóan motiválta Miskolc gazdasági fejlesztésének minden mozzanata. Édesapja kereskedő volt, ő maga pedig pályakezdő aljegyzőként az iparfejlesztési szakbizottság üléseit jegyzőkönyvezte. Később, főjegyzői időszakában a törvényhatóság rendszerint őt bízta meg a kamarai választások lebonyolítását koordináló központi bizottság elnökletével. Nyugdíjas éveiben a demokratikus intézmények korlátozásának részeként, a kamarai autonómiát is felfüggesztette a kormányzat. A miskolci polgárságnak annyiból volt szerencséje, hogy a választott elnök helyett kinevezett miniszteri biztosság egyik tagja a Kereskedelmi és Iparkamara hivatásával jóindulatúan azonosuló szakértő, Halmay Béla lett.96 A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1943 júniusában közölte, hogy a miniszteri biztos, „Halmay Béla kiküldetése Miskolcon osztatlan és őszinte örömöt kelt (...). Puritán közéleti múltja, átfogó tudása, szervező képessége és az iránta mindig megnyilvánult köztisztelet és szeretet predesztinálja erre az annyira fontos és tág hatásköri tisztségre és bizalomra". Teleki Pál 1940. december 17-én keltezett miniszterelnöki rendeletének értelmében, a

« B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 182kgy/1938.

95 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 26864/1938.

96 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 135kgy/1943.

48