Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

A törvényhatóság első tisztviselőjeként: dr. Halmay Béla Miskolc város polgármestere (1935-1938)

fog kapni az Attila.73 Személyesen tapasztalta a klubvezetés gazdasági lezserségét, hiszen a futballal szemben nem volt a priori elutasító, sőt, kifejezett érdeklődést mutatott a népkerti piros - kékek kezdeti szereplése iránt. Ott volt 1926 őszén a csapatot profi klubbá alakító közgyűléseken, majd miután a város átvette az Attila részjegyállományának felét, a törvényhatóságot Halmay Béla képviselte a gárdát finanszírozó szövetkezet igazgatóságában, azon felül elnöke volt a népkerti sporttelep pályabizottságának. Az egyesületi vezetés hanyagságait testközelből ismerte, éppen az éves mérlegkimutatások hiánya és a közgyűlés mellőzése miatt mondott le 1931 januárjában az igazgatósági tagságáról.74 Polgármesterként mindezek után - különösen a város nehéz anyagi helyzetében - habozás nélkül megvonta a klubtól a törvényhatósági támogatást. Vállalkozásként megbukott az Attila, az 1936. április 15-én sorra került utolsó közgyűlésén határozat született a szövetkezet felszámolásáról.

A kallódó bon csupán egy volt a múlt tehertételei közül, egyéb „csontvázak" is sorakoztak a Városháza szekrényeiben. Szintén 1936. áprilisában derült ki, hogy a Korona szálló építésére és a színházi átalakításokra megszavazott hitelek összegén már jócskán túllépett a kivitelezés. A felelősök keresése nem segíthetett Miskolc költségvetésén. Túlzottnak bizonyultak a beruházások, a Korona renoválásának bonyodalmai ellehetetlenítették az éttermet és szállodát országos elismertséget érdemlőn működtető Böczögő Józsefet, aki így adós maradt a városnak fizetendő bérleti díjakkal. Az apadó forrásokat ráadásul újabb csatornákon keresztül csapolta a kormányzat, törvénycikk értelmében például az államrendőrség fenntartásához is hozzá kellett járulni a városi büdzséből.75 Mindezeken túl, Halmay Béla polgár- mesteri érája ellen az égiek is összeesküdtek: óriási károkat okozott Miskolcnak a mostoha időjárás. Az 1937. év tavaszán elöntötte a Sajó a Csorba-telepet és a bulgárkertészetet. Ősszel, az augusztusi esőzések nyomán áradat rombolta a Sajókeresztúr és Sajóecseg közötti töl73 Thurzó Nagy L. XXII. köt. 39. p.

74 Mindezekről, és az Attila Kör történetének eevéb részleteiről bővebben ld.: Rózsa Gy. 1997. 292-301. p.

75 Ld. az 1928. évi XXXIII. törvénycikket.

40