Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

A törvényhatóság első tisztviselőjeként: dr. Halmay Béla Miskolc város polgármestere (1935-1938)

test, így leállt a Bánréve felé tartó vasúti forgalom. Novemberben ismét víz alatt állt a Csorba-telep és a bulgárkertészet.76

Bőven adódtak pluszkiadások, a város mégsem mérsékelte szociális szerepvállalását. Ellenkezőleg, Halmay Béla éppen hogy különös gondot fordított a lakossági életszínvonal javítására. Programszerűen támogatta a leginkább rászorulókat, mindenekelőtt a gyermekeket és az állástalan munkaképeseket. A polgármester hétszáz elemista tízóraiját és menzáját szavaztatta meg a költségvetés terhére. Rendszeresítette a ruha- és cipősegély akciókat, 770 családot pedig közvetlenül, a törvényhatósági pénztárból támogatott. A város időszakosan 2600 ínségmunkásnak biztosított állást.77 Eveken keresztül foglalkoztatott fizetés nélküli, ún. díjtalan díjnokként harminc-negyven pályakezdő diplomást, akiknek Halmay polgármester utóbb ötven pengős tiszteletdíjat folyósíttatott. Az összeget „zsebpénznek"78nevezték viccesen, a helyzet komolyságát tekintve mégis érdem volt, hogy immáron némi juttatásban részesültek a korábban teljesen ingyen, csakis a hivatali jártasság megszerzéséért dolgozó városházi fiatalok.

Természetesen a beruházásokat sem ölte meg egészen a kényszerű takarékossági program. Nagymiskolc igénye és azon belül, Tapolca fejlesztése Halmay polgármesternek is személyes szívügye volt. Szóba jött az 1936. november 28-i közgyűlésen a hármas forrás vízvezetékre csatlakoztatása, mire a polgármester bejelentette, hogy „a budapesti országos hírű szakértők véleménye alapján a város közönsége a tapolcai gyógyvizet nem veszélyezteti foglalás, vagy egyéb munkálatokkal és (...) a maga részéről sohasem fogja a fürdő vizének más célokra való felhasználását javasolni".79 Tapolcát szerette volna újabb létesítményekkel vonzóbbá tenni, többek között, például egy fedett vásárcsarnokra vonatkozó tervet terjesztett a közgyűlés elé.80

A színházit még a fürdőkultúránál is lényegesebbnek értékelte, szinte heroikus erőfeszítéseket tett a korábbi adósságrészletek törlesz76 Thurzó Nagy L. XXIII. köt. 30 - 36. p.

77 Zimányi K. 1991.

78 Thurzó Nagy L. XXII. 22. p.

79 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 341kgy/1936.

80 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 242kgy/1936.

41