Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

Melléklet

Az Avas oldalában az évszázados temető és az ősi avasi templom, mely hatodfélszáz éves. Ez az ország leghangulatosabb temetője, mert az a kétezer miskolci polgár, akinek itt visz el az útja pincéjébe és vissza, mindig rózsás hangulatban halad át a temetőn és esze ágában sincs az elmúlásra gondolni. Az Avas tetőn tágas platók, futórózsákkal befuttatott pergolák, székely stílusú kilátótorony, honnan áprilisban és novemberben - amikor a legritkább a levegő - a Magas Tátra hófödte csúcsai is láthatók. A kilátótorony szomszédságában az ősember szerszámpadját ásta ki a múzeum tudós vezetője. Ezen a kovakőből formált szerszámpadon pattintotta ki a nyílhegyeit, kovakőbaltáit a történelem előtti idők embere.

Ezt az országszerte ismert és emlegetett ősi hegyet szántuk a jövendő Miskolc legnagyobb idegenforgalmi attrakciójának. Kitűnő sétautakat építünk rajta. Vendéglőket, kávéházakat, a miskolci állami borpince borkóstoló falatozóját tervezzük a pincék fölé, hogy az itt pihenő és hűsülő idegen igazat adjon az egyik miskolci költőnek, aki azt írta az Avasról:

„Ki napjait már megszámláltnak érzi S aki fölött a gond kuvikja szól,

Mámort tetézni, bánatot felézni Töltsön az Avas óboraiból."

Milyen lesz Miskolc, mint idegenforgalmi központ? - kérdezheti az itt egybegyűlt igen tisztelt hallgatóság. Miskolcról úgy a Bükkbe, mint Aggtelekre, Abaúj és Zemplén kirándulóhelyeire, erdőibe, a Tisza mellé annyi vonat, annyi MÁV, autóbusz, erdei vasút indul, hogy az idegen, aki nyaranta Miskolcon lakik, napjait a legszebb magaslati üdülőhelyeken, erdők rengetegjeiben, gyógyfürdők egészséget adó vizében töltheti és estére fáradtság nélkül könnyen visszajuthat Miskolcra, hogy az Avas tető balzsamos levegőjében való csendes pihenéssel fejezze be aznapi szórakozását.

Nem csoda, ha az utóbbi években úgy megnövekedett a város idegenforgalma, hogy ez a látogatottság a jövő fejlődés legszebb kilátásaira jogosít fel.

139