Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)
Hortobágy pokla (1952-1953)
1 Szeles u. 11. szám lakosnak és valamennyi vele együtt élő családtagjának kitiltását rendelem el azzal, hogy tartozik jelenlegi lakhelyét elhagyni és Hajdú-Bihar megye Hortobágy Borsós-tanya helységébe, kényszertartózkodási helyre távozni. A kényszertartózkodási helyül kijelölt helységet a kiutasított személyek nem hagyhatják el. E tilalom megszegése azonnali internálást von maga után. A véghatározat ellen fellebbezésnek helye nincs. Indoklás. Nevezettnek a városban való tartózkodása a közrend szempontjából káros. Nevezett eddigi lakhelyéről való kiutasítása és új lakhelyének elfoglalása közérdekből szükségessé vált. Miskolc, 1952. június hó 24.". A helyi polgárok kitelepítésének általános történetét elemző kötet160 a Halmay-Honti családra érvényes, akkori hétköznapjaikat meghatározó életkörülményekről közölt plasztikus áttekintést. A borsósi tábor161„Hodályának" lakóit hajnali kolompverés ébresztette, majd kezdetét vette a napi 10-15 órás munka: szezonban leginkább aratás, cséplés, kazalrakás, állandó jelleggel pedig nád vágás, az állatok etetése, gondozása stb.162 Rendszertelen egészségügyi ellátás, alig minősíthető higiénés körülmények és igen gyenge élelmezés (pl. fokhagyma- vagy káposztaleves főétkezésre)163 tette megszokhatatlanná az egészen más világból kitelepítettek új környezetét, napirendjét. A kilátástalanság mindenféle nélkülözésnél nyomasztóbb volt: Honti Béla utóbb gyakran emlegette, hogy a szikes talaj kapálása közben látva a közelben robogó debreceni gyorsot, nem tudta magát elképzelni szabad emberként, a vonat utasaként.164 Olvashattuk fentebb, hogy a 71 éves Halmay Béla helyett a fia és veje dolgoztak, azonban hősiességük sem védhette meg az öregurat, hiszen előfordultak ún. „radikális kihajtások", amikor az egész tábort feldúlták és mindenkit kemény fizikai munkavégzésre kényszerítettek.165 A kegyetlenkedések, a megalázó viszonyok, egyáltalán, az elfogadhatatlan helyzet 160 Holopcev P. - Irha M. 2003. 161 A tanya a nevét valószínűleg az államosítás előtti birtokosa, Borsós Sámuel miskolci okleveles mezőgazdász után kapta, ld.: Holopcev P. - Irha M. 2003. 71. p. 162 Holopcev P. - Irha M. 2003. 96 - 102. p. 163 Holopcev P. - Irha M. 2003.102. p. 164 Honti Judit emléke. 165 Holopcev P. - Irha M. 2003. 99. p. 118
