Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

Hortobágy pokla (1952-1953)

mentálisan törte meg a legsérülékenyebb internáltakat, mindenekelőtt az idősebb korosztályt. A két világháborút és a hét évig tartó szibériai hadifogságot átélt tudós főtisztviselőnek, az 1950 előtti éra talán utolsó valóban közkedvelt miskolci polgármesterének mindenétől megfosztottan, erőszakoskodások és nélkülözés közepette, átlagemberhez is méltatlan körülmények között kellett meghalnia.

Miskolcon másoknak utalták ki az internáltak lakásait, az otthonhagyott ingóságaikat három raktárba halmozták, majd onnan értékesítették azokat a Bizományi Áruház hathatós közreműködésével.166 Honfi Béla családja 1953 szeptemberében hagyhatta el Hortobágy poklát. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőrkapitányság 9453/1953. szám alatt kelt határozata alapján „dr. Honfi Béla és vele egy háztartásban élő felesége: Halmai Margit, gyermekei: Éva 15 éves, Béla 8 éves kényszerlakhelyhez kötöttségét megszüntetem. Értesítem, hogy az összes állampolgárokra kötelező jogszabályok figyelembevételével választhatják meg letelepedési helyüket. Hortobágy-Borsós, 1953. szept. 3.".167 Otthonuk, szülővárosuk nem fogadta őket: Miskolcról kitiltották a családot.

166 Holopcev P. - Irha M. 2003. 57 - 58. p.

167 Az iratot Honti Judit jóvoltából ismerjük.

119