Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)
Miskolc szellemi élete és kultúrája
Miskolc jelképei, nevezetes épületei hattak. Ezért közakarattal elrendelték, hogy az 1727-ben készült pecsétet meg kell tartani, a többit pedig megsemmisítették. A város címerének a XX. században volt a legváltozatosabb, legizgalmasabb a története. 1909-1949 között a királyfejes címert használták. Ezt követően két évtizeden keresztül nem volt (legalábbis használatban nem volt) városi címer. 1965-ben a „Miskolc 600 éves város” elnevezésű ünnepségsorozatra megjelent a királyfejes címer, de nem került hivatalosan használatba. Miskolc város tanácsa az 1970-es évektől többször is foglalkozott a címer és zászló kérdésével, majd megszületett az új változat. Eszerint a címerpajzs (amely „elbarokkosított” tárcsapajzs) alsó felébe visszakerült a királyfej, egyik oldalán csillaggal, a másikon pedig szőlőfürttel. A felső vörös mezőben megjelent az „azbesztruhás munkás”, vagyis a kohász alakja, amely az ipari nagyvárost jelképezte. A címer alsó és felső részét három kék vonal választotta el, ez a Sajó, Hejő és a Szinva folyókra utalt. Ez a városcímer szűk másfél-két évtizedig volt használatban. 1990. január 1-től változott meg újra címerünk. Ekkortól Miskolc címere „a város történelmi múltjára, hagyományaira utaló - visszaállított - jelkép”. Tehát az 1909-es városcímert használjuk, azzal a megerősítéssel, hogy a címerpajzs vörös mezőjében Szent István látható, de a hajdú helyett „miskolci polgár kék magyar dolmányban” jelenik meg. A városcímer, ha a zászlón jelenik meg, akkor a téglalap alakú zászló színe aranysárga, amelynek szélét bíborvörös farkasfogak díszítik. Miskolc középkori pecsétje Címerábrázolás (1782) Miskolc zászlaja MISKOLC 65 AAAAAAÁAAAAa
