Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)
Miskolc szellemi élete és kultúrája
Az Avas A miskolci Avas, bár mást jelent a városban élőknek és mást az idelátogatóknak, a képi ábrázolások megszületésétől, azaz a XIX. századtól fokozatosan a város jelképe lett. A miskolciak természetesnek tartják a 234 méteres lankát „hegy”-nek nevezni, az idelátogatók meg nemcsak ezen csodálkoznak, hanem a többféle jelentésű „Avas” elnevezésen is. A magyarázat pedig egyszerű: a középkori Miskolcnak sertéshizlaló, makktermő helye volt ez a dombság, s innen, másrészt pedig ennek a termőerdőnek az óvásából, védéséből, legeltetés előli tiltásából származik az „avas” („tiltott terület”). Az Avas-tetőn az 1960-as évek elején kilátó elkészítésére írt ki tervpályázatot a város. A napjainkban látható jelkép - ami a város történetében már a harmadik avasi kilátó (az első kettő tűz martaléka lett) - 72 méter magas, egy kiugró dombhajlatra építve uralja a Szinva völgyét. 10 méter magasan helyezkedik el a 257 m2 nyitott kilátó-terasz, s 15 méter magasságban a 200 személy befogadására alkalmas presszó. A torony közel két év alatt készült, s érdekessége, hogy erős szélben a 60 méter feletti részén 45 cm a kilengése. Ez ugyanolyan érdekesség, mint az, ha egyik oldalán tűzi a nap, a torony 15 cm-t tud kimozdulni. A miskolciak által kilátónak, televíziótoronynak nevezett jeles építészeti alkotás felavatására, illetve megnyitására 1963. augusztus 20-án került sor. Azóta többször is felújították, alapfunkciója viszont nem változott. Az avasi kilátó 66 MISKOLC
