Csorba Csaba: „Számos dicsőségű első Rákóczi György" - A nagy fejedelem (Szerencs, 1993)

I. Rákóczi György irományaiból, leveleiből

kájokat markokban szakasztottá, úgy ennekutána azont cselekszi őfelsége; vannak híveink is, édesem, bizony vajha az Úr Isten tiszteletiben nem járna, bizony én ezekkel egy óráig sem veszeked- nem...

(Lorántffy Zsuzsannának. Hernádnémeti, 1644. dec. 7.)

Török fenyegetés: „Az török fenyegetőzéseit, hogy érted jó, mert hozzá tudsz készülni s reá vigyázni; azután is ójja az Úr Isten az mi birodalmunkat, de csak addig ne legyen, míg Isten ki- viszen s disponálhatunk, azután nem leszen olyan módja talán benne, ő gyakorta nem oda szokott menni, az hova fenyegetőződött, hanem máshova; akár Megyaszót, Szántót vagy Tállyát, Tárcáit, Göncöt akarná is megpróbálni, csak erősítsd meg Ónodot presidiommal [őrséggel], bizony markában szakad, mert annak kapuját igyekez ő betenni, gyaloggal s lovassal próbálva osztán ... ónodot is erősítned is meg kell és magyar gyalog lenne 500 benne, ott is lenne gyalog 200, lovas 600, bizony megütődik az orra az ebeknek; az alatt vigyázz igen, fogadtass igaz jó kémeket, kinek járjon illendő fizetések s idején hozzanak mindent meg, sok gyanús akaratoknak elejit vehetik."

(Rákóczi Zsigmondnak. Feketetó, 1647. okt. 15.)

30