Csorba Csaba: „Számos dicsőségű első Rákóczi György" - A nagy fejedelem (Szerencs, 1993)

I. Rákóczi György irományaiból, leveleiből

Mezőgazdaság: „Itt is nagy szárazság vagyon, elannyira, hogy az hova múlatni valánk, majd jártunk vagy 12 falu határát, de sehol derekas zöld vetését nem láttam, deres napok valának, most lá- gyabb idő jár, szántnak, vetnek az emberek, sok vetetlen föld is maradt. Az szürettel oda igen elmaradtak, talán azok jobb borok lesznek. Az mely ökröket ott el nem adhattak, abban Sándor debreceni hiteles embereknek 150-et adott el 20 talléron bokrát...

Az kecsegét, édesem, kedvesem vöttem. Én is Pálfitól szép fácánokat, narancsokat, citromot küldtem, édesem.

(Lorántffy Zsuzsannának. Várad, 1647. nov. 4.)

Utolsó fennmaradt levele: „. . . leveledet el- vöttük, kiben egészségünknek örülsz és kívánod Istentül sokáig megváltoztatatlanságát. De az igen is megváltozott, mert már négyszer lelt az hideg, s mindenszer különb-különb órában ... Az fundá- lónak [építőmesternek] az munkácsi bástyában való fogyatkozást még akkor kellett volna eszében venni, mikor még ott voltunk, s mi hírünk nélkül nem is kellett volna bontogatni. Az delineatiot [tervrajzot] megküldte ugyan, de inkább tehetnénk az szemmel látott valóságról ítéletet...

(Utóirat.) Tegnap nem bánta az hideg, hanem az éjjel, éjfél után egy órakor igen-igen kínza, ér31