Csorba Csaba: A muhi csata 1241 (Miskolc, 1991)

doztak a tatár előőrsök. Ezen a napon megrohanták, elfoglalták és kifosztották Vác városát, amely püspöki székhelyként jelentős településnek számított. Ugyanezen a napon a harcias Ugrin kalocsai érsek csapatát, amely megtámadta a Pest körül ólálkodó tatárokat, tőrbecsalták. A mocsaras hely a könnyűlovas tatároknak kedvezett. Az érsek alig néhányadmagával tudott megmenekülni a kelepcéből.

Egy másik tatár portyázó hadat viszont Baben- bergi Frigyes osztrák herceg azokban a napokban kis csapatával megfutamította, sőt foglyot is ejtett. A kicsiny győzelem sokakat fellelkesített, s illúziókba ringatott. Egyesekben - a tatárokat látva - szörnyű gyanú vert fészket: a betörő tatárok ta án (legalábbis részben) nem is tatárok, hanem kunok. S akkor a magyar királyságba nemrégiben bebocsátást nyert Kötény fejedelem vezette kunok nem szövetségesek, hanem inkább kémek, akik azt a feladatot vállalták, hogy belülről bomlasszák a magyar ellenállást. Mivel a tatárok és a kunok viselete, harcmódja meglehetősen hasonló volt, a tömegeket a látszólagos azonosság félrevezethette. S az sem lehetetlen, hogy a tatár előőrsök harcosai között valóban voltak kunok is: olyanok, akik nem költöztek be Kötönnyel Magyar- országra, hanem - részben erőszakkal - a hódító tatár seregbe lettek beolvasztva. Szomszédok lévén, s a magyarokkal - az oroszok szövetségeseként - korábban többször megküzdve olyan tapasztalatokra tehettek szert, amit a tatárok a felderítésben érthetően

8

s