Csorba Csaba (szerk): „Édes szülötte földem, Zemplén" - Zemplén Vármegye Levéltárának Kossuth dokumentumaiból (Sátoraljaújhely, 1992)
Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye közönségének Budapesten, 1898. évi Julius hó 11-én tartott rendes évnegyedes közgyűlésén. 1007. sz. kgy. 898 A napirend első pontja Kossuth Lajos arczképének a vármegye termében való elhelyezési ünnepélye. Ünnepi beszédet tartja: Fazekas Ágoston főjegyző. Valami kimondhatatlan, lelkesült s magasztos érzelemmel csüng a magyar hazája történetén; — nemzeti bibliája ez, melynek legendába illő eseményeit a hit, a remény, a bizodalom olyan nimbusszal veszi körül, a mely talaja a nemzeti önérzetnek, kezese a jövőnek ! Nincs valami felségesebb, mint a midőn ez a magasztos érzelem kiragadja az embert a mindennapiasság légköréből, lelkét felemeli, hogy áldozzák azon az oltáron, melynek neve: hálás kegyelet dicső nagyjaink iránt! Ennek az érzelemnek volt kifejezője az az átszellemült hangulat, az a lelkes éljenzés, melylyel a tekintélyes számban egybegyült bizottsági tagok Beniczky Lajos alispánt a terembe való léptekor üdvözölték. Alispán elfoglalván az elnöki széket, bejelenti, hogy Beniczky Ferencz v. b. t. t., főispán, egészségi okok miatt meg nem jelenhetvén, a közgyűlést ő fogja vezetni ; bejelenti továbbá azt is, hogy a jelen közgyűlés napirendjének első pontját képezi az az ünnepélyes aktus, mely Kossuth Lajos arczképének a vármegyeház közgyűlési termében való elhelyezését kiséri. Emelkedett hangú megnyitó beszédében rövid visszapillantást vet a kép történetére. Földváry Mihály alispán még 1894-ben, a vármegye egyik közgyűlésén indítványt tett, hogy Kossuth Lajos arczképét festessék meg a vármegye ülésterme számára. Az inditványt akkor egyhangúlag elfogadták.7 A kép testet öltött s Holló Lajos bizottsági tag, ország- gj'ülési képviselő az ez évi áprilisi rendes közgyűlésen inditványt tett, hogy Kossuth arczképét julius 11-én helyezzék el a vármegyeház üléstermében, hogy ez által megünnepeltessék ötvenéves évfordulója annak, hogy Kossuth Lajos az 1848. julius 11-iki képviselőházi ülésen ezeket az örökké élő szavakat mondotta: „Leborulok a nemzet nagysága előtt!“ A közgyűlés ezt az inditványt elfogadta s ezért avatja Kossuth Lajos arczképének elhelyezése ünneppé a mai napot. — Üdvözli a tekintélyes számban megjelent bizottsági tagokat, az ülést megnyitott- nak jelenti ki s felkéri Fazekas Ágoston főjegyzőt ünnepi beszédének megtartására. Lelkes éljenzés követte az alispán szavait Ezután Fazekas Ágoston főjegyző a sz mar any meggyőződéstől, a lelkesedés nemes hevétől s a szív igaz melegétől áthatott s a jelenvoltak meg-megújuló, viharos éljenzésétől és sokszor ismétlődő tapsától félbeszakított következő beszédet mondotta : Nagyságos Alispán Úr ! Mélyen tisztelt közgyűlés ! Lehétetlen. hogy parányiságom érzetében s csekély tehetségem tudatában ne forduljak e pillanatban a magyarok nagy Istenéhez, adjon nekem erőt : hogy csak halvány színekkel is vázolhassam s méltathassam azon ünnep jelentőségét, a mp.lvrp P.7, alkalmmnal fiss^.p.ervíilfrinl' 77
