Kis József (szerk.): Áldozatok itthon és távol. Rezes Józsefné naplója (Miskolc, 2018)

Kis József: Áldozatok itthon és távol

egybefonódott. Az esküvőre 1944. október 23-án került sor. Hivatalo­san háromszori kihirdetésre lett volna szükség, ők azonban kérelmezték ez alóli felmentésüket arra hivatkozva, hogy a vőlegényt hivatalból áthe­lyezték. (Az áthelyezésre vonatkozóan információval nem rendelke­zünk, az sem kizárt, hogy pusztán a háborús viszonyok miatt kívánták felgyorsítani az eljárást.) Ügyük előadója érdekes módon az a dr. Ájus Ferenc városi tanácsnok volt, aki később osztozott Rezes József sorsá­ban, s egy szovjet munkatáborban pusztult el 1945 júniusában. Ájus támogatta kérelmüket, s így dr. Demes Béla nyilas polgármester engedé­lyezte a szabályszerű kihirdetés alóli felmentést.2 Mézesheteiket azonban a front közelsége árnyékolta be. Miskolcot már október elején hadműveleti területté nyilvánították, s napról napra közeledtek a szovjet katonák. A belövések, bombázások miatt sokan óvóhelyre menekültek, s így a Hejőcsabán lakó Rezesék is három héttel frigyük után bunkerba kényszerültek, ahol hat hétig éltek tele izgalom­mal és rettegéssel. December 3-án Miskolcot is megszállták a szovjetek, így a háború a város számára véget ért. Rezesék hazatértek, azonban egy istállóhoz hasonló lakást találtak, ahol nem volt se ajtó, se ablak. A szovjet katonák garázdálkodásai miatt itt „is folytatódott a rettegés, a bujkálás, az éjszakai álmatlanság és virrasztás egymásért.” A szovjet és magyar hatóságok a menekülés helyett a maradást választó munkaképes lakosokat ekkor közmunkára osztották be, így 1945 elején Gecse Margitnak is ilyen szolgálatot kellett ellátnia, majd január 8-án vissza­tért a gazdasági felügyelőséghez dolgozni. Már-már úgy tűnt, hogy minden visszatér a régi kerékvágásba, amikor január 23-án3 egy rendőr jelent meg lakásukban, s magával hurcolta Rezes Józsefet. Bár ekkor a rendőrfőnök még igazolást adott ki számára és elbocsátotta, másnap újabb rendőr érke­zett, aki már a rendőrségi palotába vitte a férjet. Rezes József ekkor lett annak a félezer „nagymiskolci” egyike, aki­nek bár a háború borzalmaihoz semmi köze sem volt, mégis a megtor­lás egyik áldozatává kellett válnia. Sorsa összefonódott az elhurcoltak 2 MNL BAZMLIV. 1906/b. 43934/1944. 1 Egy főispánnak írt kérelem kivételével minden levélben az első letartóztatásátjanuár 26-ára tette, minden más esetben második lefogásátjanuár 24-ére, ebből következően a 26-i dátum gépelési hiba lehetett, s a helyes dátum január 23-a volt. 8

Next

/
Thumbnails
Contents