Kis József (szerk.): Áldozatok itthon és távol. Rezes Józsefné naplója (Miskolc, 2018)

Kis József: Áldozatok itthon és távol

meg. Arról is értesült, hogy a román nacionalista, magyarellenes vasgárdisták fekete listájára felkerült a neve, így közel két évtizedes elnyomás után úgy döntött, hivatalosan is Magyarország lakója kíván lenni. Tudta, hogy Kolozsvárt a magyaroknak ítélték meg, így 1940. november 7-én — még a magyar katonaság bevonulása előtt — Bukarestből Kolozsvárra szökött. Meghurcolása, elnyomatása így megszűnt, azt hitte egy életen keresztül.

Két év múlva már Miskolcon találjuk, ahol MÁV intézőként dolgozott. 1942-ben már itt adta be állampolgársági, pontosabban visszahonosítási kérvényét és bár elismerve bátor és hazafias cselekedeteit, Horthy Miklós kormányzó 1943-ban Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetéssel jutalmazta, idegen honpolgár maradt. Állampolgársági kérelmét ugyanis elutasították.1 Ez nagy lelki fájdalmat jelentett számára, még 1944-ben is kérelmezte visszahonosítását, a magyar állampolgárságát azonban sohasem kapta vissza.

Rezes József nemzetvédelmi keresztje

1944. május 21-én ismerkedett meg Lillafüreden későbbi feleségével, a nála 12 évvel fiatalabb Gecse Margittal, aki a m. kir. gazdasági felügyelőségén dolgozott. Mindössze pár perces találkozás volt, de egy hét múlva, pünkösdkor újra találkoztak Hután, majd életük hamarosan

1 Kérelme a belügyminisztérium iratai között ma már nem lelhető fel.

7