Kis József (szerk.): Áldozatok itthon és távol. Rezes Józsefné naplója (Miskolc, 2018)
Rezes Józsefné naplója
Istenem-Istenem, mily nagy boldogság is lesz majd a Te hazatérésed. Majd amikor egy szép napon betoppansz, de nagy boldogság is lesz és még is félek ettől a nagy örömtől, hogy megszakad a szívem, s talán csak egy percig láthadak, míg magamhoz ölellek és megcsókollak. Velty Károly ma délután érkezett haza Ausztriából, szökött, megöregedve, fáradtan, piszkosan, lerongyolódva és mily nagy volt náluk az öröm, mikor édesanyja már azt mondta, hogy biztosan nem él. És most olyan volt, mintha a halálból támadt volna fel. Én is megsirattam és örültem, hogy egy elveszett már hazatért. Rögtön Rád gondoltam Drága, a Te hazatérésedre, hogy lehet nem is olyan sokára Te fogsz így megérkezni. Egy kis irigység is van most bennem, hogy miért nem Te jöttél meg előbb, miért nem én lehetek az a boldog, de bízom most már jobban, mint eddig, hogy Te is fogsz jönni, most már Te következel és akkor megszűnik az aggódás, a szenvedés, a bánat és helyébe lép az öröm, a boldogság, az igazi boldogság. Kicsis Szivecském! Holnap V. 21-én lesz egy éve, hogy megismerkedtünk Lillafüreden, mindössze egy pár perces találkozás volt, s majd folytattuk utunkat hazafelé az esőben. Emlékszel Édes? Akkor egy héttel később volt pünkösd, amikor is újra találkoztunk Hután, együtt ünnepeltünk és akkor még nem tudtuk, hogy mi mindent fog hozni az elkövetkezendő esztendő. Mondhatnám, hogy egy 100 esztendő ember életében nem történt annyi és ilyen паст dolgok, mint a mi egy esztendős életünkben. Ha majd itthon leszel Édes, igyekezni fogunk elfelejteni mindent, ami rossz volt és új életet kezdünk, hogy boldogságunk irigyelt legyen az egész világon!!! Irénkétől kaptam levelet, majd holnap válaszolok neki. Édes Józsikám, drága Hitvesem imádkozom érted, hogy mihamarabb megszabadulj rettentő helyzetedtől csak addig is légy erős, mert ennek el kell jönni és el fog jönni. Szálljon hozzád szeretetem minden sugara és gyújtson életet szívedben. Sok csókot küld hű Margarétád. 1945. V. 25. Édes Egyetlenem, Drága Kincsem! Mindenem! Forrón szeretett Józsikám!!! Születésed napja van! Tudom Te is gondolsz rá, ha egyáltalán tudod a napok számát. Itt van az asztalomon frissen szedett, hófehér virágcsokor. Bazsarózsa, jázmin és szegfű. Ez ünnepnap tiszteletére elárasztói
