Kis József (szerk.): Áldozatok itthon és távol. Rezes Józsefné naplója (Miskolc, 2018)

Rezes Józsefné naplója

ják a szoba levegőjét kedves, bájos illatukkal. Ez mind Neked szól, Érted van, és Téged vár, hogy kellőképpen köszöntsenek.

De hiába a várás, egyedül maradtunk, Tőled távol, azonban szívemben, lelkemben itt vagy, itt ülsz mellettem, képzeletben fogom a kezed és áldom a jó Istent, hogy ezen a napon Tégedet adott mindazoknak, kik Téged szeretnek és akiket Te szeretsz. S főleg áldom azért, hogy e naphoz most már nekem is közöm van, mely oly kedves nékem.

Csakhogy nem így képzeltem el házasságunkban megért első születésed napját. Nagyon szomorú ez nékem és arra kérem az Istent, hogy ilyen soha többet ne legyen. Talán majd egyszer, ha ez a füzet a kezedbe kerül, fogsz meggyőződni arról, hogy mennyit gondolok Rád, hogy szeredek és hogy hiányzol nekem.

Beszéljenek tehát a sorok és vigye a szél feléd szálló üzemnetemet, jókívánságom és szeretetem!!! Szeretném, ha megéreznéd azt, ami most fel van gyűlve a lelkemben, amit üzenni szeretnék.

Egy szóban kifejezve talán a tökéletes a legigazibb boldogságot együtt, egymás karjai közt, a Te teljes szabadságodat és attól a sok-sok rossztól való megszabadulásodat. Szeretném a világ összes és legdrágább kincseit odaadni Néked, és egy csokorba kötni szeretetem, hűségem és odaadásom, minden cseppjét és kézből átnyújtani az én drága Józsikámnak, hogy meséljék el helyettem egy igazi asszony érzését, mit szerető Párja születésnapja ébreszthet benne.

Teheteden vagyok a távolság megakaszt mindenben, így nem tehetek mást, mint egy fohászt küldeni az egek Urához, hogy áldjon meg Téged és vezéreljen a nehéz, göröngyös úton át minél előbb haza, s addig is védjen, óvjon minden bajtól, szenvedéstől és betegségtől. Áldjon meg úgy, ahogy még embert nem áldott meg!!!

Áldja meg a mi boldogságunkat, a mi életünket úgy, hogy irigyelt legyen az mindenki előtt. Tudom Te is, és én is erre a boldogságra vágyunk, s érzem, hogy el fog jönni, meglesz, ha mindketten akarjuk. Én akarom, nagyon akarom, mert az élet másképpen nem ér semmit, csak ha igazán szeretünk és szeretve vagyunk!!! Adja a jó Isten, hogy ez a nagyon várt boldogság igen sokáig tartson és kísérjen el bennünket életünk utolsó útjáig, szívünk utolsó dobbanásáig. Adjon Néked Drágám hosszú, megelégedett életet, hogy minél tovább tarthasson közös boldogságunk. Kérem a jóságos Istent, hogy az eddig oly göröngyös és tövises utadat tegye simává, az élet nehéz terhét, keresztjét vegye le vállaidról és a gondbarázdákat törölje le arcocskádról. Édes44