Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Misszionáriusok a teherautókon

tapasztalat azt bizonyítja, hogy legelső sorban is gazdasági téren kell, hogy a szorongatott dolgozók segítségére siessünk, már annyira, amennyire erőnkből telik. Azután pedig nagy súlyt kell fektessünk a falvakban vezető elvtársaink kommunistává való nevelésére. A reakciót pedig mindenféleképpen ártalmatlanná kell tennünk. Hogy ezt elérhessük, nem szabad válogatnunk az eszközökben.” Az egyik javasolt eszköz a falujárás kiterjesztése volt a jelentés szerzője szerint. Legvégül egy Abaújban általánosan elterjedt jelenséget ismertetett: „Végül megemlíteni kívánom, hogy embereket még annyira félni valamitől nem láttam, mint ott a falvakon és tanyákon a kolhoztól.”194 A kolhoz-mumusnak tudta be a jelentés írója pártja gyászos választási szereplését a megyében, „különösen a nőknél”.

Csizmadia Ferenc jelentése és az abból levont következtetései, javaslatai olyan megyében születtek, ahol a Kommunista Párt országos viszonylatban a leggyengébben szerepelt. Abaújban a parasztok, 1947-ben is az MKP ellen szavaztak. Az abaúji választási népnevelés nem hozta meg a várt hatást. Csizmadia abaúji javaslatait a párt vezetősége országos méretekben is alkalmazandónak találta, a jelentés megírást követő napokban már. Nem Csizmadia jelentése vezetett az MKP vezetésének új politikájához. Annak szélesebb: országos és nemzetközi kontextusa volt. Ám az új kurzus nem kizárólag kívülről és nem előzmények nélkül érkezett 1947. őszén az MKP- ba és Magyarországra. A fordulat, az intézményes forradalom felgyorsításának igénye a terepet járó egyszerű falujáró kommunistákban is felmerült. Különösen a győztes választások után tűnt jogosnak az igény, hogy a hatalom birtokában a Magyar Kommunista Párt hatékonyabb és az addigiakban nem használt, új eszközökkel „intézményesítse” a forradalmat.

Falujárás az 1947-es választásokat követően

Az 1947-es augusztusi választások után az MKP politikájában fordulat állt be. Ez a fordulat a falujárást is közvetienül érintette, és nem egyik pillanatról a másikra valósult meg. A falujárók központilag meghatározott új feladata a „népnevelés”, a „fejek kicserélése” lett. Ám ehhez, sok-sok helyi konfliktus árán, magukat a falujárókat kellett elébb megnevelni: felvilágosítani őket az új kurzusról. Arról, hogy mit is jelentett a Politikai Bizottságnak a választásokat értékelő üléséről kiadott közleményében megfogalmazott új belpolitikai főcsapás „a reakció elleni harc”, a „demok194 FKA 274-21. 94. őe. 21-24.

91