Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Misszionáriusok a teherautókon

házán „a vad fasiszta propaganda” miatt nem tudott népgyűlést tartani Bir- kás.193

Molnár Imre budapesti népnevelő idézett jelentése zempléni munkájáról jó példa arra, hogy a terepen folytatott propaganda is valóságos kommunikációvá válhatott. Az összeesküvést megvilágítandó vidékre küldött, központi kiküldött a terepen dolgozva gyakran megfordult és kinyílt. Nem csak a helyi pártszervezet tragikus helyzetéről tájékozódott, de a meglátogatott község ügyes-bajos dolgaival is foglalkoznia kellett. Jelentésében így fordulhatnak elő egymás mellett a formális győzelmi jelentések, és a falu lakosainak hangja. E hang nem egyszólamú, ám mindenképp hiteles. Molnár népnevelési céllal utazott a falura, s nem volt feladata a falu megismerése. Az alól teljesen nem vonhatta ki magát, de a falu „rejtett dimenzióiba” nem láthatott bele. Jelentése arra példa, hogy a leginkább egyoldalúnak szánt is valódi, kétoldalú kommunikációként működhetett.

A falujáráshoz hasonlóan a népnevelést is decentralizálva szervezte az MKP. Egyik helyi központja e munkának Miskolc volt. A borsodi falujáró mozgalomról, népnevelésről szóló források a pártsajtó propagandisztikus „győzelmi jelentéseinek” bürokratikus mutációi.

Az abaúji politikai kommunikációja a Kommunista Pártnak még annyira se volt sikeres, mint a zempléni. Abaújban az MKP az 1947-es választásokat megelőző hónapokban sem tudott még a falvakban gyökeret ereszteni. A megyébe kiküldött falujáró-népnevelők rendszeresen kudarcot vallottak missziós tevékenységük során. A Kommunista Párttal szembeni előítéleteket nem sikerült Abaújban eloszlatniuk a párt képviselőinek. Hallatlanul érdekes, ahogy az Abaújba küldött misszionáriusok rögzítették a falvakban aktuálisan uralkodó félelmet az ismeretlen fordulattól. Sehol a vizsgált régióban nem jegyeztek fel a látogatók annyi rémhírt és félelmet, mint épp Abaújban. A fordulat felgyorsulásával ezek a félelmek egyre konkrétabbakká válnak majd.

Már az MKP KV és a PB választásokat értékelő, valamint a falujárás új útjait, feladatait kitűző határozatai kiadása előtt megfogalmazódott új politikai feladatok igénye egy Abaúj megyében dolgozott választási népnevelő 1947. szeptember 1-én kelt jelentésében. A dokumentum írója szerint hibák történtek a földosztáskor és ezek hosszútávon kihatnak a megye politikai hangulatára. A helyi kommunista vezetők képzetlenek. A helyi hatóságok viselkedése pártszempontból nem kielégítő, „sőt káros”. „A papság 90%- ban visszaél a demokrácia által nyújtott és élvezett jogokkal. (...) A

»s pTIA 274-21.94.őe. 16.

90