Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

"Tízezer új falukutató" (Falujárás a koalíciós korszakban, majd a proletárdiktatúra első éveiben)

irányvonalát megtartsák. (...) Zemplén megye parasztjai nem voltak sem nyilasok, sem németbarátok, csak 25 év reakciós politikának neveltjei, akiknek, ha a fejét kicserélik hajlandó az uj fejjel gondolkdoni. Küldjön a Párt propaganda útra elvtársakat! Legelőször a vidéket lássa el a most készülő rádiókkal. (...) Gyürki Jánosné VIII. kerületi párttag Magyar Élelmezési Munkások vezetőségi tagja”151

Az idézett jelentés ismert jelenségeket foglal össze. Jelzi a kommunistáktól (és a földosztástól) való félelmet, idegenkedést. Amit a földosztás kapcsán veszekedésnek nevez a jelentés szerzője, az a földosztás magyar- országi, jellegzetesen nem kelet-európai mivoltából fakadó állandó feszültség megnyilvánulási formája. A magyarországi birtokstruktúra alapvetően különbözött a kelet-európainak nevezhetőtől.152 A földosztás olyan országban zajlott le 1945 tavaszán, ahol reformot megelőző földbirtokviszonyok nem „feketék és fehérek” voltak. Ahogy Gunst Péter írja a háború előtti agrártársadalomról szóló tanulmányában: „A kasztosodás szelleme tehát merev válaszfalakat teremtett paraszt és paraszt között. (...) Nem volt véletlen, hogy a falusi társadalmi egyesületekben sem érintkeztek egymással a különböző paraszti rétegek, (...) a politikai szerveződés tulajdonképpen egymástól függetlenül, ha nem éppen egymás ellenében zajlott.”153 A regionális és kulturális különbségek számtalan konfliktust generáltak. Ehhez járult az 1945-ös év tavaszának általános jogbizonytalansága, mi fokozta a helyi konfliktusokat.

Érdekes a pap-párttitkártól szóló kitétele Gyürkémének. Teljesen hiteles az átmeneti, forradalmi korszakra vonatkozóan. Jelzi, hogy egyes vidékeken a politikai pártról általában, a kommunista pártról különösen, sem pedig a kommunizmusról nem voltak, mert nem lehettek világos elképzeléseik a falusi embereknek. A jelentés a negatív tapasztalatok sorolásával együtt bizakodó hangvételű. Nem osztja azt a nézetet, miszerint a vidéken a parasztok fasiszták voltak. Azért a vonatkozó előítéletet jelzi: az MKP- ban létező parasztellenes hiedelemről van szó, legalábbis az 1945-ös Zemplén megyére vonatkozóan. A pártaktivista helyzetjelentésének legőszintébb része annak vége. A Kommunista Párt meggyökereztetésének akadályát a huszonöt éves reakciós politika ellensúlyozásával látta leküzd151 PTIA 274-16. 119. őe. 125.1. Az eredeti helyesírással.

152 Niederhauser Emil: A nagybirtok és a parasztság Közép- és kelet-Európában a polgári forradalmak

után In: Gunst Péter (szerk.): A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig.

Napvilág, Budapest, 1998. 9-24. pp.; Gunst Péter: A magyar agrártársadalom 1919-1945 között, uo.

231-284. pp.

153 Gunst: i.m. 248. p.

71