Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
"Tízezer új falukutató" (Falujárás a koalíciós korszakban, majd a proletárdiktatúra első éveiben)
gét a felszabadulást követően, ahol még munkásság, ipari tevékenység sem igen volt. A vidéki pártszervezetek létrejöttét településenként eltérő körülmények jellemezték. Azok létrejöhetek: az alábbi módokon: — A helyi lakosság kezdeményezésére spontán módon. Gyakori volt, hogy 19-es veteránok nem a Kommunista Párt helyi szervezetét hozták létre, hanem települési kommunista pártot. A központi pártvezetés politikájának nem ismerete és az 1919-es emlékek feüdéződése komoly konfliktusokhoz, politikai, helyi hatalmi túlkapásokhoz vezettek gyakran az ilyen „települési pártok” és a település lakossága között. Ami az országos pártszervezés szempontjából fontos számunkra, hogy a májusi politikai fordulat valójában csak szentesített egy már létező, spontán politikai gyakorlatot. A helyi pártszervezetek spontán — a pártközponttól függeden — megalakulása az ország keleti megyéiben volt leginkább jellemző folyamat. Az ország nyugati megyéiben a harcok elhúzódása miatt a pártszerveződés „spontán, forradalmi” szakasza elmaradt.149 — Létrejöhettek a helyi kommunista pártszervezetek az új országos politikai berendezkedésről ismeretekkel rendelkező helyi közigazgatási tisztviselők kezdeményezésére. Igen gyakran a Földosztó Bizottságok tisztviselői használták a földosztást pártszervezetek megalakítására. — A falvakban kevéssé volt jellemző, de létező gyakorlat volt 1945 első hónapjaiban, hogy a helyi szovjet katonai parancsnokság ösztönözte és segítette a kommunista pártszervezetek létrejöttét. — A már konszolidálódó megyékben a központilag létrehozott területi, megyei pártvezetés pártszervező munkája is fontos faktora volt a helyi pártszervezetek kialakulásának. A fenti formák nem egymást kizáró módon játszhattak szerepet a vidéki pártszervezésben. Legtöbbször együtt és egy időben hatottak.150A 149 A zalai példa azt mutatja, hogy azokon a területeken, ahol a legtovább tartottak a harcok, ahol a legkésőbb kezdődhetett meg az új ország építése a központi pártszervezők szerepe jóval meghatározóbb volt, mint másutt. Tóth Lászlóné: A Magyar Kommunista Párt szervezetei Zala megyében 1945—1948-ban. Tanulmányok Zala megyéről. 1945-1970. Zalaegerszeg, 1970. 36-85. pp. 150 Filep János: Kommunista pártszervezetek a megyében (1944-1948). 49. p. In: Hársfalvi Péter - Filep János: Szabolcs-Szatmár megye agrárszocialista és munkásmozgalmának néhány kérdése. Előadások a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből — tanfolyam. 1972-1973. Megyei segédanyag. MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága. Nyíregyháza, é.n. 43-58. pp.; Filep János: Az MKP szervezetének kialakulása és harca Szabolcsban. 1944-1948. Nyíregyháza, 1970. 32-31. pp.; Jakab Sándor: A Magyar Kommunista Párt megyei szervezeteinek megalakulásáról és tevékenységükről. Nógrád megyei Múzeumi Füzetek. 3. Salgótarján, 1963.; dr. Szakács Mihály: A Magyar Kommunista Párt megalakulása és tevékenysége első időszaka Komárom-Esztergom vármegyében 1975— 1946. Tatabánya, 1979.; Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében. Veszprém megyei Múzeumainak Közleményei. 9. Veszprém, 1970. 329-349. pp.; Zádor 69
