Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
"Tízezer új falukutató" (Falujárás a koalíciós korszakban, majd a proletárdiktatúra első éveiben)
„Tízezer új falukutató”1 39 Falujárás a koalíciós korszakban, majd a proletárdiktatúra első éveiben ,Mi 1945-ben abba a hibába estünk, hogy a%t hittük, hogy abból a körülményből, hogy a Kommunista Tártnak volt döntő szerepe a földreform kivívásában és megvalósításában, magától adódik, hogy a% újgazdák ránk fognak szavazni. A 45-ös választásokon kiderült, hogy ez tévedés volt. Azóta megtanultuk, amit Sztálin elvtársunk mindig tanított, hogy a legjobb politika, a legjobb utasítás magában véve nem segít, ha azt szakadatlan, szívós aprómunkával, a helyi viszonyokra való alkalmazásával alá nem támasztja. (...) A választások tapasztalata azt mutatta, hogy a falujárás és az aprómunka szfz másfajtája ezen a téren jelentékeny eredményeket hozott. ” (Rákosi Mátyás, 1948. január 10-én)139 140 A falujárás emlékezete önmagában is hallatlanul érdekes jelenség, dokumentumai pótolhatatlan források a helyi társadalmak aktuális mentális, kulturális, politikai állására, de helytörténeti és mikrotörténeti szempontokból is megkerülhetetlenek, hisz a szóban forgó források azok helyett beszélnek, akik amúgy — jellemző módon — nem hagytak maguk után és önmagukról korabeli történeti emlékeket, forrásokat. A határhelyzetben keletkezett, valósidejű források számunkra legfontosabb sajátossága, hogy bennük egyidejűleg több szempont, szemlélet is érvényesül. A kommunizmusra, mint olyanra — bármit is értsenek alatta az egyes szerzők — és a magyar kommunisták pártjaira vonatkozó történelmi irodalom szinte egyetemleges sajátossága a statikus pártkoncepció. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az ilyen pártkoncepcióra épülő /wr/történeti szakirodalom hatványozott mértékben sztereotip. A pártélet és a pártszervezet statikus, sztereotip képét sugárzó hagyományos párttörténeti, direktíva típusú források korlátozott használatára már e források legkiválóbb ismerője, Rákosi Sándor már 1965-ben rámutatott141. Ennek ellenére mind a mai napig él a fenti statikus, megszemélyesített párt képe a szakirodalomban. A megszemélyesített és/vagy egységesen tömegesített pártkép használatának meglehetős korlátáira is rámutatnak a falujárás emlékei. Nem egy megszemélyesíthető, egységes (tömegjpárt képei bontakoznak ki ezekből a valóságos kordokumentumokból. Nem a mitikus vagy épp idealizált pártközpont, párt139 A dolgozat címe kölcsönzött. Vásárhelyi Miklósnak a Szabad Nép egy 1947. novemberi számában megjelent cikkéből való Az írás valójában a népi kollégiumokat, kollégistákat magasztalta, a falujáráshoz nem kapcsolódott. Szabad Nép, 1947. November 21. 140 Rákosi Mátyás: A fordulat éve. 3. kiadás. Szikra, Budapest, 1950. 402. p. 141 Rákosi Sándor: Az MKP és az MDP szervezeti felépítése 1944-1956. Budapest, 1964. 1. 63
